Kövess minket -on és -en!

A 2024-es évet a globális antiszemitizmus soha nem látott mértékű növekedése jellemezte, összesen 6326 dokumentált esettel, ami 107,7 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest.

Az október 7-ei Hamász-akció nyomán a második világháború vége óta a legsúlyosabb antiszemitizmus-hullám söpört végig a világon. A szélsőbaloldali incidensek száma 324,8 százalékkal nőtt, a szélsőjobboldali incidensek száma 54,8 százalékkal csökkent 2023-hoz képest. (Global Antisemitism Incidents Rise 107.7% in 2024, Fueled by Far-Left Surge, combatantisemitism.org, 2025.04.29.)

A világ felnőtt népességének 46 százalékának – kb. 2,2 milliárd embernek – mélyen gyökerező antiszemita attitűdjei vannak, ami több mint kétszerese a tíz évvel ezelőtti felmérés eredményének. A 35 év alattiak körében 13 százalékkal magasabb az antiszemita érzelmek aránya (50 százalék), mint az 50 év felettiek körében. Az ázsiai (51 százalék), kelet-európai (49) és fekete-afrikai (45) válaszadók körülbelül fele táplál markáns antiszemita attitűdöket. Az amerikai kontinensen (24), Nyugat-Európában (17) és Óceániában (20 százalék) alacsonyabb az antiszemita attitűdök szintje, de még így is kb. minden ötödik felnőtt érintett bennük. (46% of Adults Worldwide Hold Significant Antisemitic Beliefs, adl.org, 2025.01.14.) Egy a világ 24 országára kiterjedő felmérés szerint 2021-ben többségben vannak azok, akik negatívan vélekednek Izraelről, amely csak Indiában, Nigériában és Kenyában élvezi a többség szimpátiáját. Átlagosan a megkérdezettek 62 százaléka negatívan, 29 százaléka pozitívan értékeli a zsidó államot, amelynek főleg a hollandok, a spanyolok, a svédek, a görögök, az olaszok, az indonézek, a japánok, az ausztrálok és a törökök körében áll rosszul a szénája.

A magyarok húsz százalékának nagyon rossz, 33-nak elég rossz, 31-nek elég jó, öt százalékának nagyon jó véleménye van Izraelről, szinte teljes szinkronban az amerikaiakkal. Netanjahuban a megkérdezettek 69 százaléka nem bízik, de továbbra is élvezi minden ötödik felnőtt bizalmát. (Most people across 24 surveyed countries have negative views of Israel and Netanyahu, pewresearch.org, 2025.06.03.)

A német közvéleményben drámai fordulat történt Izrael megítélése kapcsán, és 57 százalék most rossz véleménnyel van róla, míg 2022-ben még csak 23 százalék volt ezek aránya. Arra a kérdésre, hogy Németországnak különleges felelőssége van-e Izrael iránt „náci” múltja miatt, 28 százalék válaszolt igennel, 52 nemmel. Jelenleg már a németek 37 százaléka tartja Izraelt a világbékét fenyegető fő veszélynek, szemben a 2021-ben mért 11-gyel. (Majority of Germans now hold negative view of Israel: Survey, aa.com, 2025.06.20.)

Egy nyugat-európai felmérés szerint az Izrael iránti szimpátia a legalacsonyabb szintre süllyedt. Az ottani népesség 13-21 százaléka vélekedik kedvezően Izraelről, míg 63-70 kedvezőtlenül, 7-18 inkább az izraeli oldallal szimpatizál, 18-33 pedig inkább a palesztinnal. Összességében kevés nyugat-európai tartja Izrael gázai támadásait arányosnak vagy indokoltnak. (Net favourability towards Israel reaches new lows in key Western European countries, yougov.co.uk, 2025.06.03.) Közös zsidó–keresztény vallási örökségük miatt az amerikaiak mindig sokkal inkább az izraeliekkel éreztek rokonszenvet, mint a palesztinokkal, a különbség azonban az utóbbi öt évben némileg csökkent, és Izrael barátai a korábbi 42 százalék helyett most 30 százalékos többségben vannak. A protestánsok 66 százaléka még mindig az izraeliekkel rokonszenvez, és csak 18 százalékuk a palesztinokkal. A katolikusok körében kissé csökkent az izraeliekkel szimpatizálók aránya, és 27 százalékra nőtt a palesztinokkal szimpatizálóké, de továbbra is több mint kétszer nagyobb arányban húznak az izraeliekhez, mint a palesztinokhoz. A protestánsok aránya az össznépességben az utóbbi húsz év során 52-ről 45 százalékra csökkent, a vallástalanok aránya a korábbi nyolcról húsz százalékra nőtt. A vallástalanok 34 százaléka favorizálja az izraelieket, 43 százaléka a palesztinokat. Azok, akik leggyakrabban járnak templomba, a leginkább Izrael-pártiak, míg akik legritkábban, a leginkább kedvelik a palesztinokkal.

Az utóbbi két évtizedben az amerikaiak egyre ritkábban járnak templomba, így Izrael támogatottsága is egyre csökken, különösen a fiatalok körében, akiknek 43 százaléka az izraeliekkel szimpatizál, 40 százaléka pedig a palesztinokkal. Röviden, az amerikai vallásosság csökkenése gyengíti Izrael hagyományosan erős amerikai támogatását. (Support for Israel in U.S. Hampered by Declining Religiosity, gallup.com, 2024.06.21.)

Az izraeliek 82 százaléka ki akarja űzni a palesztinokat Gázából, 47 százalékuk meg is akarja őket ölni. A vallástalan zsidók 70 százaléka támogatja a gázai palesztinok kiűzését, szemben a vallásosak 90-97 százalékával. A vallástalan zsidók valamivel kevésbé vérszomjasak, mert csak a 31 százalékuk szerint kell megölni egy meghódított ellenséges város minden lakosát, szemben a vallásosak 59-63 százalékával. (Poll: 82% of Israelis want to expel Palestinians from Gaza; 47% want to kill every man, woman, child, geopoliticaleconomy.com, 2025.05.30.)

Az izraeli közvélemény 95 százaléka elvárja, hogy a diaszpórazsidók támogassák Izraelt a háborúiban. (Diaspora Jews should support Israel during war, 95% of Israelis believe – poll, jpost.com, 2024.04.02.) A kanadai zsidók 91 százaléka szerint „Izraelnek joga van zsidó államként létezni”, vagyis implicite támogatják a zsidó felsőbbrendűséget a megszállt palesztin földön. (Are Canadian Jews Complicit In Israel’s Genocide In Gaza?, readthemaple.com, 2024.09.18.) Az amerikai zsidók 81 százaléka teljes mértékben támogatja Izrael hadműveletét a Gázai övezetben. (American Jewry stands with Isreal, jpost.com, 2024.02.02.) A britanniai zsidók 80 százaléka cionistának vallja magát. (Eight out of ten British Jews identify as Zionist, says new poll, thejc.com, 2023.12.28.) Netán az utóbbi tényeknek közük lehet az antiszemitizmus növekedéséhez? Mivel a mérvadó tudományos álláspont szerint az antiszemitizmus mindig a semmiből, minden ok nélkül keletkezik, valószínűleg maga a kérdés is antiszemita.

Kövess minket -on és -en!

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

„Púpos gnóm”, „vörös hóhér”, „a diktatúra legvéresebb hiénája”, „egy emberkeverék karvalyból és hiénából gyúrva” – írták a korabeli újságok a Tanácsköztársaság bukását követően Korvin Ottóról. „Nemes jellemű, izzó lelkű forradalmár”, „egy elvi vasember” – zengtek róla dicshimnuszokat az 1945–1989 közötti politikai rendszerek tollnokai.

Riadó! Náciveszély! Égen-földön, éjjel-nappal, mindenhol és mindenkor. A nácik a nyugati liberális-parlamentáris kleptokráciák és a kelet-európai illiberális-autokrata kleptokráciák spájzaiban vannak.

Brüsszelben a különleges egységek tartottak házkutatást a NATION nevű belga nacionalista párt volt vezetőjénél, Hervé Van Laethemnél. Otthonát átkutatták, őrizetbe vették, majd hosszas kihallgatás után végül vádemelés nélkül elengedték, de a telefonját és a laptopját lefoglalták.

Tíz éve T. L. és dr. Kőfaragó-Gyelnik Vilmos barátaimmal a budai hegyek s villák között sétálgattunk. Tele aggodalommal mérlegeltük a lehetőségeket és tárgyaltuk meg Horthy Miklós kormányzó október 17-re tervezett, de a német elhárító szolgálat által már ismert „kiugrási szándékát”.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

„Én vagyok az utolsó szemtanú magyar részről” – olvasható Dr. Szakáts István a Hungária Szabadságharcos Mozgalom ügyvezető elnökének történelmi dokumentumában, aki nemcsak a nemzetiszocialista mozgalom egész harci korszakát végig élte, hanem intenzív kapcsolatban állt Hitlerrel is.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Amikor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége az 1953. március 27-i rendeletével Sztálin halálát követően hivatalossá tette a Berija által előterjesztett amnesztiát, még senki sem sejtette, hogy ez a kegyelem majd másfél millió embert érint.

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.