Kövess minket -on és -en!

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

Az incidensnek most jogi következményei vannak. A flensburgi ügyészség bejelentette, hogy október végén vádat emelt Reisch ellen - a német büntető törvénykönyv 130. paragrafusa szerinti „gyűlöletkeltés” gyanújával.

Az ügyészség bejelentette, hogy a nyomozás lezárult. Kihallgatásán a bolt tulajdonosa azzal indokolta a tiltást, hogy szerinte az összes általa ismert zsidó ember támogatja a Gázai övezetben folyó népirtást. A nyomozók szerint azt is kijelentette, hogy utólag rájött, hogy különbséget kellett volna tennie a zsidó emberek háborúval kapcsolatos különböző álláspontjai között. A kihallgatáson azt hangsúlyozta, hogy nincsenek antiszemita nézetei.

A nyomozás során elemezték a közösségi médiában megjelent reakciókat is - különösen a "köznyugalom esetleges megzavarása" szempontjából. Thorkild Petersen-Thrö ügyész "gyűlöletkeltésre utaló jeleket" is lát.

Ebben az is szerepet játszik, hogy a történelmi utalások mennyire felismerhetőek. "Az ilyen jellegű bojkottra való felhívások végül is központi szerepet játszottak a zsidó emberek üldözése során [a náci uralom idején]" - mondta Petersen-Thrö. 

Az elmúlt években Németországban meredeken emelkedett az antiszemita incidensek száma. A tendencia a klasszikus szélsőjobboldali támadásoktól (például a 2019-es hallei zsinagóga elleni merénylet) a mindennapi utcai csetepatékig terjed: kipa-letépések, zsidó intézmények elleni rongálások, fenyegetések.

Berlin különösen érintett: zsinagógák elleni támadások, Dávid-csillag felfestése lakóházak ajtajára, valamint olyan tüntetések, ahol félelem nélkül antiszemita jelszavakat skandálnak és izraeli zászló égetések is előfordultak.

A német politikai vezetés – Scholz kancellártól a tartományi belügyminiszterekig – sorra jelentette be a szigorításokat, de a zsidó szervezetek szerint a helyzet „évtizedek óta a legrosszabb”.

Az új kancellár, Friedrich Merz külön figyelmeztetett arra is, hogy Németország „nem tűrheti el”, ha Izrael bírálatának leple alatt „antiszemita gyűlölet terjed”, és jelezte: a hatóságoknak minden eszközzel fel kell lépniük a zsidó közösségek biztonsága érdekében.

Hogyan tovább a bolti esetben?

A rendőrség szeptember 18-án szerzett tudomást az üzlet külső bejáratánál elhelyezett papírról. Mint a rendőrségi szóvivő a Förde.newsnak elmondta, a rendőrök "veszélymegelőzési okokból" eltávolították a feliratot, hogy megelőzzék a "közrend megzavarását". Azonban nem sokkal később az üzenetet ismét kifüggesztették - ezúttal az üzlet belsejében, a bejárati ajtóval szembeni falon.

Reisch visszautasította a szélsőséges vádakat. Saját magát "kissé baloldalinak, kissé jobboldalinak - de nem radikálisnak" jellemezte, és hangsúlyozta: "Nem vagyok náci". A kitiltást azzal indokolta, hogy nem akar olyan vendégeket kiszolgálni, akik támogatják az izraeli háborút. Mindenkit szívesen lát, aki egyértelműen elhatárolódik a háborútól. 

A tulajdonos elmondása szerint az üzletben elsősorban motorokról szóló műhelykönyveket árulnak. 

Az eset Flensburgon messze túl is heves reakciókat váltott ki. A közösségi médiában bojkottra szólítottak fel, és sokan szerették volna megtudni, hogy melyik üzlet volt érintett. Egyes esetekben még az üzlet "bemocskolására" vagy felgyújtására is felszólítottak. Alig egy nappal a szeptemberi rendőrségi akció után az üzlet kirakatát olyan feliratokkal fújták tele, mint például "nácik kifelé".

Még nem tudni, hogy végül az ügy bíróság elé kerül-e. A flensburgi kerületi bíróságnak kell döntenie arról, hogy elfogadja-e a vádiratot és megnyitja-e az alapeljárást. Az ügyészség szerint ez több hetet is igénybe vehet.

Ha azonban az esetleges tárgyaláson beigazolódnak a vádak, a bolt tulajdonosa börtönbüntetésre (!) számíthat az A4-es papírlap kifüggesztése miatt. A vonatkozó törvényhely csak kivételes esetekben enged pénzbüntetést.

Kövess minket -on és -en!

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

A végső vereség után az addig hatalmon lévő hungaristák sem kerülhették el, hogy a diadalittas győztesek kegyetlen vérbosszút álljanak rajtuk.

A White Australia párt – más néven a Nemzetiszocialista Hálózat – a „gyűlöletkeltő” minősítés felfüggesztését kéri a legfelsőbb bíróságon, miközben politikai párttá kíván alakulni.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

A Magyar Március 1946 óta nemcsak a szabadságharcot jelenti nekünk, hanem miként az 1849-es és 1956-os október, a mártíromságot is. 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferenc Nemzetvezetőt.

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

1943. szeptember 12-én délután 2 órakor német vitorlázó-repülőgépek szálltak le a 2112 méteres Gran Sasso hegycsúcsán, és mindössze háromnegyed óra alatt kiszabadították Olaszország vezérét, a Duce-t. 

A kormány döntött a szerdai ülésén, és terrorszervezetté nyilvánította az Antifa szervezeteket – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban, a Jó reggelt, Magyarország! c. műsorban, megerősítve péntek reggeli, Facebookon közzétett bejegyzését.

1945 tavaszán Németország az egyre növekvő veszteségek miatt kénytelen volt felszólítani a legfiatalabbakat is, hogy lépjenek be a Wehrmacht soraiba.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Három nemzetiszocialista férfit ítéltek el Angliában, miután több mint 200 fegyverből álló arzenált halmoztak fel, és terrortámadásokat terveztek zsidó és muzulmán intézmények ellen.

Az izraeli–amerikai támadás megrendítő ereje által kiváltott brutális sokkhatás elmúltával Irán reakciója jelentősen gyengébbnek tűnik, mint tavaly júniusban, pedig USrael ezúttal a legfelső vezetését likvidálta, teljesen nyíltan a szélesebb körű rezsimváltásra való törekvés jegyében.

Hans Baur altábornagy évtizedeken át komolyan kötődött Adolf Hitlerhez. Ő volt a magánpilótája, de a vezérkar több más, magas rangú tisztjét is rendszeresen szállította.