Kövess minket -on és -en!

Simáról (BAZ megye) 1945. január 23-án 10 nőt és 9 férfit Abaújszántóra vittek, úgymond 13 napi munkára. Megígérték, hogy utána hazaengednek.

Két napot dolgoztunk, majd a harmadik nap reggel négyesével felsorakoztattak és Szerencsre hajtottak... Itt csoportok csatlakoztak hozzánk Tállyáról, Golopról és Ondról. Két hét után bavagoníroztak, és 17 napi utazás után Vorosilovgrádban, az 1223. lágerben kötöttünk ki.

Először egy fűrésztelepen dolgoztam: kettesével vállon gerendát kellett hordani. Mindkét vállam kisebesedett. Később kaptunk egy négykerekű kocsit, azon szállítottuk a gerendákat. A sebek így lassan begyógyultak.

Egy 100 méter mély bányába kerültem csillésnek 1946 telén. Ezt nem bírtam sokáig, feltettek a felszínre. Nemsokára egy újonnan megnyitott szénbányába tettek át 6 magyar lányt – köztük engem is – és 8 szovjet férfit egy idősebb brigádvezetővel.

A kibányászott szenet kellett felhúznunk egy nagy hengerszerű fatákolmány forgatásával, amire a drótkötél rácsavarodott. Később, ahogy mélyült a bánya, kaptunk egy lovat, és az forgatta a hengert.

Egyik nap délután, amikor kiértünk a munkahelyre, látjuk, hogy a délelőtti műszakból két magyar lány fekszik a földön a bánya bejáratánál. Megtudtuk, hogy a bányában gáz keletkezett, ettől estek össze. Röviddel ezután nagy recsegés-ropogás közepette a bánya teljesen beomlott.

Ismét másik bányába kerültem 1947 nyarán. Itt 400 méter mélyen dolgoztam.

A hely olyan szűk volt, hogy a lapát nyele csak 40 centiméter lehetett. Ezzel kellett a szenet továbbtolni (gorni). Itt négy magyar lány dolgozott. ez volt a munkahelyünk 1947 októberig.

Ekkor útrakeltünk hazafelé: 19 napi utazás után, 1947. október 30-án érkeztünk meg Debrecenbe.

Bottka Lászlóné – Abaújszántó
HH 1992/1.

Kövess minket -on és -en!

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Tíz éve T. L. és dr. Kőfaragó-Gyelnik Vilmos barátaimmal a budai hegyek s villák között sétálgattunk. Tele aggodalommal mérlegeltük a lehetőségeket és tárgyaltuk meg Horthy Miklós kormányzó október 17-re tervezett, de a német elhárító szolgálat által már ismert „kiugrási szándékát”.

Az USA és Izrael Irán elleni háborújának első fordulójában az agresszor egyetlen stratégiai célja sem valósult meg: sem a rezsimváltás, sem az iráni atomprogram leállítása, sem pedig az ország ballisztikusrakéta-képességeinek felszámolása.

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

A spanyol rendőrség és az Europol közös akcióban csapott le a Bázis nevű, „terrorszervezetként” emlegetett nemzetiszocialista aktivistacsoport feltételezett tagjaira, három embert letartóztattak – írja közleményében az Europol.

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

„Magyarország egy Franciaországban menedékstátuszt kapott szír antifasiszta kiadását kéri, akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy erőszakcselekményeket követett el egy budapesti gyűlésen” – közölte a párizsi fellebbviteli bíróság.

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

Immár világos, hogy az Irán elleni háború elindításakor Donald Trump súlyosan alábecsülte Irán kormányát, katonai erejét és népét. Irán megtámadása során ismét a cionista érdekeket helyezte az amerikaiak és a világ érdekei elé.

Mára a fehér világ elfogadta azt az állítást, hogy „Afrika az emberiség bölcsője”, tehát lényegében „mindenki afrikai”. Egy új mitológia van kialakulóban, amelynek nevében az afrikaiak egész Eurázsiát maguknak követelhetik.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Lipcsében az antiimperialista és szélsőbaloldali migránsok (Migrantifa) készültek összecsapni a filoszemita, németellenes szélsőbaloldaliakkal (Antifa Ost).