Kövess minket -on és -en!

Világháborús megemlékezést tartottak a Gánt község közelében található Kápolnapusztán.

1945. március 16-án a Szovjetunió Vörös Hadseregében 2. ukrán front felderítő zászlóalja kivégezte a település felnőtt férfi lakosságát. Kápolnapuszta a Vértesben, Gánttól északra fekszik. A helybéliek 1944 végétől ki voltak téve a szovjet katonák fosztogatásainak, zaklatásainak, miközben a külvilágtól három hónapig teljesen el voltak zárva. Kápolnapuszta sorsa 1945. március 16-án pecsételődött meg. 

A front már 1944 végén átszelte Fejér megye vonalát, rengeteg szenvedést okozva a lakosságnak. Az 1. magyar huszárhadosztály maradványai pont a Csákvár és Gánt közötti területre húzódtak a szovjet támadások elől, de sokáig nem tudtak ellenállni.

A vörösök hamarosan elfoglalták Székesfehérvárt, és vele együtt az egész megyét. A 2. ukrán front felderítő zászlóalja, miközben a megye északi része felé nyomult, elfoglalta Kápolnapusztát, és a visszaemlékezők szerint szinte minden férfit agyonlőttek. A legfiatalabb áldozat 15, a legidősebb több mint 70 éves volt.

Akik a borzalmakat túlélték, már nem kívánkoztak vissza, így a falu feledésbe is merült, egészen 1979-ig. Ekkor a „Másfélmillió Lépés Magyarországon” felvételei során Rockenbauer Pál és csapata interjút készített Kápolnapuszta egyetlen lakójával, Farkas Lászlóval. Három ház volt már csak itt ez idő tájt: az egyik a székesfehérvári pedagógusok kulcsosháza, a másik egy romos épület, a harmadik pedig az egyetlen lakott ház. Farkas László egymaga gazdálkodott, és havonta járt be Gántra vásárolni, illetve elhozni a postáját.

Az interjú után egy évvel azonban Farkas László meghalt, így mára a poros szekérút Gántról csak egy rétre, illetve egy romos házhoz visz. Az egykor gyógyhatásúként emlegetett Vörösmarty-forrásnak már csak a foglalata van meg, vize zavaros. A magyar katonák által egykoron kiépített árokrendszer maradványai még fellelhetők, akárcsak a falu temetője a kivégzettek sírjaival.

Az elhagyott házakat lebontották. Később az elnéptelenedett település egyik házában a Fejér Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala 1958-ban turistaházat rendezett be, a két helyiségében 18 ágy volt. 1980-ig egyedül 1 személy élt Kápolnán, ma már senki sem. Az utolsó megmaradt ház is lassan a földdel válik egyenlővé. Egyedül a temető lakói és a túlélők őrzik a falu borzalmas emlékeit.

A Vértesi Erdő Zrt. 2013-ban, a 68. évforduló alkalmából állított emléktáblát a településen. A társaság csákvári erdészetének igazgatója, Právetz Antal akkor elmondta, hogy az emléktáblán az édesapja, idősebb Právetz Antal egykori csákberényi erdész és több szemtanú visszaemlékezéséből összeállított történet olvasható, és látható rajta a falu korabeli képe, amelyre a házak mellé felírták az ott élők és az áldozatul esett emberek nevét.

A tragédiára 1993-ig semmi nem emlékeztetett, akkor a temetőben keresztet állítottak. A kereszt előtti emléktáblán a következő felirat olvasható: „Kápolnapuszta lakóinak és áldozatainak emlékére, a múlt örök tanulságaként. Utókor, emlékezz: háború, kitelepítés, halál.”

Kövess minket -on és -en!

A Szálasi-kormánynak a Sándor palota sárga termében tartott utolsó minisztertanácsai már nyomasztó légkörben folytak le. A város szélén ott állt az ellenséges, politrukoktól agyontűzdelt Vörös Hadsereg és közben fenn a Várban minisztertanácsot tartottak.

Az USA és Izrael Irán elleni háborújának első fordulójában az agresszor egyetlen stratégiai célja sem valósult meg: sem a rezsimváltás, sem az iráni atomprogram leállítása, sem pedig az ország ballisztikusrakéta-képességeinek felszámolása.

A német rendőrség összehangolt akcióban csapott le Brémában öt német nemzetiszocialistára. A házkutatások során egy puskát, több pisztolyt, késeket, machetéket, valamint nagy mennyiségű propagandanyagot foglaltak le.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

A második világháborúban elesett német katona földi maradványait tárták fel Kecskeméten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársai.

Spanyol falangisták tartották gyűlésüket október 12-én Vitoria-Gasteiz városában, amikor antifasiszták támadtak rájuk. A Falange Española de las JONS által szervezett Spanyolság Napja (Día de la Hispanidad) rendezvényt a baszk rendőrség biztosította, azonban a megjelent baszk antifasiszta ellentüntetők könnyen áttörtek a csekély rendőri erőkön.

Később az is kiderült, hogy a 33 éves németországi lengyel férfi miért helyezte az auschwitzi koncentrációs lágerrel egy szintre a német adóhivatalt.

1813. július 16-án született a szegedi alsóvároson Rózsa Sándor, a legendás alföldi betyárvezér. Nevét Magyarországon mindenki ismeri, a népdalok és mondák mellett versek, regények, filmek dolgozták fel életének különböző epizódjait, nevezetesebb tetteit.

Egy brit házaspár igencsak megdöbbent, amikor második világháborús „náci bunkert” találtak közvetlenül az otthonuk alatt. „Ilyet nem talál az ember minden nap!” – mesélte a 35 éves Shaun Tullier a South West News Service-nek a „teljesen őrült” felfedezésről.

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

1944. július 20-án reggel hat órakor két tiszt lépett ki a berlini Wannsee villanegyed egyik házából. Laus Schenk von Stauffenberg gróf vezérkari ezredes és jogász bátyja, Bertold tengerésztiszt.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.