Kövess minket -on és -en!

Isabel Peraltat három és fél éves börtönbüntetéssel fenyegetik, mivel a vádirat szerint „gyűlöletet és diszkriminációt” szított muszlimok és marokkói bevándorlók ellen.

A madridi Tartományi Ügyészség három és fél év szabadságvesztést kért Isabel Peralta, a Bastión Frontal nevű spanyolországi nemzetiszocialista csoport vezetője ellen. Az ügy nagy figyelmet kapott, mivel a szólásszabadság határainak további korlátozásáról szól.

Peralta népszerű markáns retorikája miatt, amelynek egyik legkiemelkedőbb megnyilvánulása egy 2021. május 18-i tüntetés volt Madridban, a marokkói nagykövetség előtt. A tüntetést a Ceutába áramló nagyszámú migráns által kiváltott válság miatt szervezték. Az összegyűlt mintegy 250 fő előtt Peralta olyan beszédet mondott, amelyet az ügyészség a marokkói bevándorlók és muszlimok elleni erőszakra buzdításnak minősített.

A vádirat szerint Peralta kijelentései nemcsak „provokatívak” voltak, hanem „súlyosan sértették” az érintettek emberi méltóságát is. Egyik mondatában így fogalmazott: „A probléma nem Marokkó, hanem a spanyol kormány, amely elősegíti a bevándorlók érkezését, akik elpusztítják a kultúránkat és identitásunkat.” Ez a narratíva összhangban áll a spanyolországi szélsőjobboldali mozgalmak retorikájával, amelyek az illegális bevándorlást valós fenyegetésként kezelik.

A beszéd radikálisabb fordulatot vett, amikor Peralta így szólt: „Szembeszállunk velük, halált a betolakodóra!” A közönség lelkesen visszhangozta ezt, valamint olyan jelszavakat skandált, mint „Ez nem bevándorlás, hanem invázió!” és „Keresztény Spanyolországot, nem muszlimot!” A rendezvényen transzparenseket is kifüggesztettek, amelyeken olyan üzenetek szerepeltek, mint: „Sem a király, sem a kormány, sem az EU nem állíthatja meg a marokkói terjeszkedést!”

A demonstrációt élőben közvetítették a közösségi médiában. Az ügyészség ezt bizonyítékként használja arra, hogy bemutassa a közösségi platformok felelősségét a zsidók és liberálisok által politikailag nem korrektnek tartott tartalmak terjedésében.

A tüntetés után összecsapások robbantak ki a Bastión Frontal tagjai és a rendőrség között, amelyek során több ember megsérült, és öt embert letartóztattak. Ezek az erőszakos események is alátámasztják azokat az aggodalmakat, hogy a szélsőjobboldali demonstrációkat gyakran erőszakkal és terrorral nyomják el.

A Peralta elleni eljárás évek óta tart, és az április 3-ra kitűzött bírósági tárgyalás kulcsfontosságú lehet a spanyol jogrendszer számára a patrióták elnyomásának kezelésében. Az ügyészség nemcsak börtönbüntetést, hanem napi kilenc eurós pénzübüntetést 12 hónapon át (összesen több mint 3 000 eurót) és 10 éves eltiltást is kér az oktatásban való részvételtől.

A per nemcsak Peralta sorsáról dönt majd, hanem arról is, hogyan kezeli Spanyolország a szélsőjobboldali aktivistákat a jövőben.

Kövess minket -on és -en!

Ki árja, félvér, nem-árja – a félvérek és nem-árják jogállása – a nem-árják állampolgársága, házassága, hivatalviselése – a harctéri szolgálatból eredő kiváltságok, ésatöbbi.

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

Isabel Peralta, Spanyolország egyik legismertebb nemzetiszocialista aktivistája – aki szoros kapcsolatokat ápol brit szélsőjobboldali körökkel is – erőszakos zavargások középpontjába került.

Nyolc évtizednyi piacdemokrácia, konzumidiotizmus, feminista imperializmus és rendszerszintű férfiellenesség nyomán a nyugati fehér férfi mentálisan jórészt elvesztette a férfiasságát.

Az 1912. március 29-én született Hanna Reitsch kislány korában doktornőnek készült, de emellett imádta a vitorlázórepülést is, amivel már ekkor is felállított néhány rekordot.

1945 telén tekintettel az önkéntesek magas számára, a magyar Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére Neuhammerben a Waffen-SS második magyar fegyveres-gránátoshadosztályának felállításába kezdtek.

A 32 éves Joel Davist szerdán tartóztatták le gyűlöletre való uszítás és félelemkeltés vádjával Ausztráliában. A letartóztatásra azt követően került sor, hogy a rendőrséget éles kritikák érték az antiszemitizmussal foglalkozó királyi bizottság előtt.

Orvosi szakvélemények ismertetésével és kamerafelvételek bemutatásával folytatódott a bizonyítási eljárás az úgynevezett antifa-perben a Fővárosi Törvényszéken, ahol ismét bíróság elé állt a négy rendbeli, két esetben társtettesként, két esetben bűnsegédként bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével és bűnszervezetben, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolt Simeon Ravi Trux.

Az 1938. november 2-i első bécsi döntés visszaadta Magyarországnak a Felvidék magyar többségű részét. E döntés előzményei az 1938. szeptember 30-i müncheni egyezményre mennek vissza.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

1945. május 9-én, éjfél után néhány perccel írták alá a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom hadserege, a Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról szóló nyilatkozatot, de ezzel az európai hadszíntéren még nem ért a második világháború.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.