Kövess minket -on és -en!

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

Az idei már a második alkalom volt, hogy a Légió Hungária és a Betyársereg közös rendezvénnyel tisztelgett Budapest védői és az 1945. február 11-én este megindult Kitörés hősei előtt.

Magyar fejlesztésű hadieszközök a II. világháborúban

A tavalyi évhez hasonlóan ismét Vári-Kovács Péter színművész volt a rendezvény házigazdája. Rövid megnyitó beszéde után a világháborús fegyverek szakértője, Gál Attila fegyverműszerész lépett a színpadra. Teltházas előadásában olyan hadieszközöket mutatott be, amelyeket magyar mérnökök terveztek és a II. világháborúban használták őket.

Az első ilyen fegyver a Király Pál által fejlesztett, korszakában egyedülálló 39M Király-géppisztoly volt. Az érdekfeszítő előadásban részletesen ismertette a fegyver működési elvét és különleges tulajdonságait. Ezt követően a magyar fejlesztésű gránátok kerültek sorra a prezentációban. Ezek közül a Vécsey-gránátról beszélt hosszabban az előadó, kiemelve, hogy ez a hadieszköz kisebb módosításokkal 2009-ig használatban volt a Magyar Honvédségnél.

Részletesen bemutatta a 44M buzogányvetőt is, melyet a köznyelvben Szálasi-röppentyűként ismernek. Gál Attila kiemelte, hogy ez az egyszerű, de rendkívül hatékony eszköz a legvastagabb, akár 300 mm-es páncéllemezt is képes volt átütni. Az előadás végére kiderült, hogy a magyar hadmérnökök sokszor korukat megelőző megoldásokra voltak képesek, de a korlátozott hadianyag-termelés miatt ezek a fegyverek nem tudták érdemben befolyásolni a harcokat.

Feltörni az Enigmát – A kódgép igazi története

A következő előadás a legendákkal övezett német Enigma kódgép feltöréséről szólt, melyet Teleki Sándor programfejlesztő informatikus prezentált. Bár a bemutatott képek között több matematikai egyenlet is megbújt, mégis élvezhető, könnyen befogadható előadást hallhatott a zsúfolásig megtelt teremben a közönség.

Az előadó érthetően vezette be hallgatóságát a kódolás és kódfejtés alapjaiba, majd végigkísérte a különböző típusokat és azok feltörésének folyamatát. Az előadás végére szertefoszlott az a hamis hiedelem, amely Alan Turing nevéhez köti az Enigma feltörését. A konklúzió szerint az Enigma feltörése a lengyeleknek és az amerikaiaknak sikerült, míg a britek a jelentős erőforrás-ráfordítás ellenére nem jutottak döntő eredményre.

Kerekasztal-beszélgetés és kegyeleti megemlékezés

Széles témaspektrumot felölelő beszélgetés következett Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője, Incze Béla, a Légió Hungária vezetőségi tagja és Horváth Tamás, a Magyar Jelen főszerkesztője részvételével. Olyan aktuális történéseket boncolgattak, mint a Magyarságkutató Intézet konferenciája vagy a Mazsihisz Kitörés túra elleni támadása.

Az egész napos rendezvény legfelemelőbb pillanatait a kegyeleti megemlékezés jelentette. Itt egy görög, egy német és egy spanyol nacionalista mozgalom küldöttje is beszédet mondott. Őket Incze Béla követte, aki egy mikszáthi képpel, az Új Zrínyiász című regény segítségével mutatta be egy névtelen magyar hős történetét. A történet főszereplője végül a megemlékezés helyszínére érve, látva a tisztelgők tömegét, kijelenti: „Megérte!”.

A megemlékezést koszorúzás követte, a hagyományos katonai Vagyunk-rítust pedig Halász Géza vezényelte le. Beszédében rámutatott, hogy a hősökre való emlékezéssel az Istentől adott emelkedett létszemlélet útját kell követni. A rítus végén többszáz torokból zengett a válasz: „Vagyunk!”.

Zárszó és filmvetítés

A konferencia programját filmvetítés zárta. Hat olyan zenés rövidfilmet láthattak a résztvevők, melyek 1942 és 1944 között készültek. A válogatást a „Rémhír” című alkotás zárta, amely Budapest körülzárása előtt két nappal került a mozikba.

A Körbezárt Idealizmus Konferencia sikerével hitet tett amellett, hogy a magyar hazafiaknak joguk van emlékezni a történelem eseményeire. A szervezők egyöntetű válasza a látogatók kérdésére: 2027-ben is lesz Körbezárt Idealizmus Konferencia.

Forrás: A Körbezárt Idealizmus Konferencia szervezőinek hivatalos beszámolója

Kövess minket -on és -en!

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

Maja Trux a bíróság előtt arról beszélt, hogy ő a valódi áldozat. A német antifa ezt azzal indokolta, hogy szerinte egy olyan országban áll bíróság előtt, ahol kiközösítik a szexuális kisebbségeket.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

Az 503. nehézpáncélos-osztályt 1942. május 5-étől állították fel egy törzsszázaddal és két önálló nehézpáncélos-századdal.

Június 1-jén, szombat hajnalban az ausztrál National Socialist Network tagjai gyülekeztek a melbourni Northland Bevásárlóközpont előtt, hogy fehér fajvédő tüntetést tartsanak.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

Jogerősen bejegyezték politikai pártként az Alejandro Biondini által vezetett ultranacionalista szervezetet. Biondinit korábban többször hozták összefüggésbe nemzetiszocialista nézetekkel.

1945 februárjáig Európa egyik legszebb barokk városát, az Elba menti Firenzeként is emlegetett Drezdát megkímélte a második világháború vérzivatara, és elkerülték az 1943 nyara óta folyamatos, a Németországot romba döntő szövetséges terrorbombázások.

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

Tizenkét hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a 34 éves férfit, aki az idei ausztrál nemzeti ünnepen (Australia Day) a zsidókat kritizáló beszédet tartott és nemzetiszocialista nézeteket népszerűsített egy sydney-i tüntetésen.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.