Kövess minket -on és -en!

Az állítólag csaknem 80 éve elrejtett arany ékszerek több mint 6 milliárd forintot érhetnek.

Egy városi legenda szerint a második világháború végnapjaiban, mikor a birodalom már a végóráit élte, négy német katona kincseket ásott el a holland vidéken. Ezek között a beszámolók szerint voltak arany ékszerek, órák, gyémántok és más ékkövek is, mindez akkoriban hárommillió holland forintot ért, ami mai viszonyokra átszámolva csaknem hétmilliárd magyar forintnak felel meg.

A kutatók szerint a kincseket 1945 áprilisában ásták el. A négy katona közül ketten nem élték túl a háborút, egyikük pedig nyomtalanul eltűnt, ám a Helmut S néven jelölt negyedik német a háború után pletykált Berlinben a Hollandiában elrejtett értékekről, amellyel felkeltette a holland hatóságok érdeklődését is. 1946-47 során többször is megpróbálták államilag felkutatni a kincset, de mindegyik akció kudarcba fulladt.

Most azonban a Holland Nemzeti Archívum nyilvánosan megosztott 1300 dokumentumot az üggyel kapcsolatban. Ezek között van egy térkép is, amelyen X jelöli az elásott kincs állítólagos helyét (a feltételezések szerint az egyik német katona rajzolhatta, végül Helmut S adta át a holland hatóságoknak). Ez pedig új reményeket adott a kincsvadászoknak, csaknem nyolcvan évvel a háború lezárulta után.

Rengeteg kutatót, újságírót és amatőr régészt izgat a dolog – mondta a Guardiannek Annet Waalkens, az archívum egyik tanácsadója. A térképet és a többi dokumentumot Hágában most bárki megnézheti, és online is közzé tették. Az persze egyáltalán nem biztos, hogy az új lendületet kapott kincsvadászok sikerrel járnak, hiszen a holland állam évtizedeken át nem volt képes az arany nyomára bukkanni. Az eddigi kudarcokra több elmélet is van: az egyik szerint a kincseket egy helyi holland lakos áshatta ki, aki szemtanúja lehetett az elrejtésnek, mások viszont a Hollandiát megszálló amerikaiakra gyanakszanak, de az is egy lehetőség, hogy maguk a németek vitték el egy másik helyre a visszavonulás során.

Joost Rosendaal történész szerint a fosztogatás mindkét oldalon általános jelenség volt a háborúban, és az elrejtett kincsek sorsa körül amúgy is rengeteg a bizonytalanság, ezért nem hiszi, hogy valaha is bárki megtalálná őket.

Kövess minket -on és -en!

Rendkívüli közleményt adott ki az ügy kapcsán a Bundeswehr, mert „szélsőségesség, antiszemita megnyilvánulások és szexuális visszaélések” gyanúja miatt indult átfogó vizsgálat a német hadsereg egyik ejtőernyős alakulatánál.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.

A nemzetiszocialista aktivista, Marla-Svenja Liebich, korábban Sven Liebich, nem kezdte meg börtönbüntetését a chemnitzi női börtönben. A hatóságok most körözik - közölte az ügyészség. Liebich ellen végrehajtási parancs van érvényben.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

A 84 éves Bosnyák Imrét, a Nyilaskeresztes Párt egykori propagandistáját, 1997. augusztus 24-én temették a Rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájába.

Az Egyesült Államok példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítését kezdeményezte a magyar kormány az Európai Unióban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

Egy alsó-ausztriai vendéglő április 20-án – Adolf Hitler születésnapján – felvette az étlapjára a diktátor egykori kedvenc ételét, a tojásos nokedlit. Az eset hatalmas botrányt kavart – írja a Heute.at.

Az Észak-Karolinai Egyetem (UNC) hétfőn bejelentette, hogy azonnali hatállyal fizetett kényszerszabadságra küldi Dwayne Dixont, az Ázsiai és Közel-Keleti Tanulmányok tanszék professzorát – számolt be a Fox News.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.

Tapasztalataim szerint kétféle módon védekeztek az emberek a lágerélet szörnyűségei ellen: egészségrontással, amitől a mielőbbi hazajutást remélték, és egészségkarbantartással a majdani hazatérés reményében.

Egy vajdahunyadi férfit 24 órára őrizetbe vettek, mert „erőszakra, gyűlöletre és diszkriminációra uszítás” bűncselekményének elkövetésével gyanúsítják, miután „szélsőséges” tartalmú anyagokat tett közzé a közösségi médiában.