Kövess minket -on és -en!

Hetvenöt év után feloldották a titkosítást azon a térképen, ami a legenda szerint a Hollandiát elfoglaló német katonák elásott aranyát rejti.

A térkép a Gelderland tartományban található Ommeren faluba vezet, ahol állítólag gyémántokkal, rubinokkal és arannyal teli ládákat ástak el a visszavonuló németek. A térkép nyilvánosságra kerülése után kincsvadászok tömege szállta meg a holland falut.

A kincset nem találták meg, de azonban felfordult az élet a településen, miután nyilvánosságra került egy 75 éves kincsestérkép. A Holland Nemzeti Levéltárban őrzött dokumentumot kézzel rajzolták. A térkép elvileg elvezet arra a helyre, ahová a németek a Hollandiában összegyűjtött kincseket, gyémántokat, rubinokat, aranyat és ezüstöt rejthették. A térképen egy pirossal rajzolt X jelöli a helyet.

A térképre elrendelt titkosítás 75 év után járt le. A nyilvánosságra kerülése után szerencsevadászok tömege indult a holland Gelderland tartományba, hogy megtalálják a kincseket.

A térkép egyértelművé tette, hogy a zsákmányt Ommeren faluban kell keresni.

Ommeren 1944-ben, a Market Garden hadművelet alatt a szövetségesek arcvonalának közelében volt. A hadművelet egy kísérlet volt arra, hogy szárazföldi útvonalat építsenek ki Hollandia és Észak-Németország között.


A kincs, ami nincs

A falu nevét megismerte a fél világ, a helyiek viszont ennek cseppet sem örülnek. A települést és környékét mindenfelé illegális ásatások nyomai borítják. A legtöbb kincsvadász fémdetektorokkal érkezett a faluba, viszont a földben lévő jó néhány fémmaradvány miatt az eszközök igen sűrűn bejelezhetnek. Ennek következtében a falut teljesen feltúrták.

Az Ommeren környékén rengeteg leselejtezett mezőgazdaságieszköz-maradvány van a földben, illetve a háborúból maradt roncsok is találhatók.

A béke és a nyugalom miatt költöztem erre a helyre, de most már ide jár a fél világ – mondta egy helyi lakos. Elmondta, hogy a faluban a feje tetejére állt az élet. Folyamatosan érkeznek a kincsvadászok, zaklatják a lakosokat, útbaigazítást kérnek és mindenhol ásnak.

A levéltárból előkerült egy másik dokumentum is, ami egy német katona vallomását tartalmazza arról, hogy az Ommerentől 40 kilométerre lévő Arnhem város bankját bombatalálat érte 1944 augusztusában. Az irat szerint a katonák széthordták a páncélszekrények tartalmát. Amikor a szövetségesek előrenyomulása miatt a német csapatoknak vissza kellett vonulniuk, az a 3-4 katona, aki összeszedte a kincseket, nem tudta volna elhordani a zsákmányt, ezért döntöttek úgy, hogy lőszeresládákban elássák a zsákmányt.

A „náci kincs” létezésére a levéltárból előkerült térkép előtt is tudni lehetett. A háború után nem sokkal a holland hatóságok rábukkantak egy fiatal német ejtőernyős jegyzeteire, aki említést tett az elásott kincsről.

Természetesen nem véletlen, hogy a térkép a levéltár archívumának titkosított darabjai között volt. A holland állam többször is megpróbálta megtalálni az elásott vagyont.

A titkosítást végül azért nem hosszabbították meg, mivel úgy látták, hogy a kincs sosem fog előkerülni.


Elátkozott kincs

Ommeren lakosai átokként tekintenek a kincsre, és az államot hibáztatják, amiért a szerencsevadászok tönkreteszik az otthonukat. Egy a BBC-nek nyilatkozó nő elmondta, hogy aludni sem mer, mivel éjszakánként idegenek nyüzsögnek az otthona körül.

Így nem lehet élni. Az egyik éjszaka még a kertemet is felásták a kincs miatt – mondta Petra van Dee. Hozzátette, hogy a kincsvadászok mellett újságírók is zaklatják a helyieket. Mint mondta, a ház elé sem tudnak már kimenni anélkül, hogy egy mikrofont az orrok alá ne dugjanak, hogy nyilatkozzanak a kincsről.


A levéltár elnézést kér

Nem számítottunk rá, hogy ez lesz – mondta Annet Waalkens, a levéltár egyik dolgozója. Elmondta, amennyiben sejtették volna, hogy a térkép nyilvánosságra hozása miatt a lelkes tömegek megszállják a csendes Ommerent falut, akkor sokkal körültekintőbben jártak volna el.


A kutatás már életveszélyes

A holland hatóságoknak már ki kellett vonulniuk, hogy távol tartsák a szerencsevadászokat. A fémdetektorokat például nem engedik a falu közelébe, mivel félő, hogy valaki egy második világháborúból hátramaradt, fel nem robbant bombát talál vele. Ebben az esetben súlyos baleset történhet, ha valaki véletlenül belevágja az ásóját egy ilyen robbanóeszközbe.

Egyelőre nem volt személyi sérülés, viszont a rendőröknek már rengeteg bírságot kellett kiszabniuk. A hatóság közleményt is adott ki, miszerint ha valaki megtalálja a kincset azt köteles lesz átadni Ommeren önkormányzatának.


Hol lehet a kincs?

Az elásott „náci kincsről” egyelőre egyetlen dolgot lehet tudni: senki nem találja. A kérdés már csak az, hogy hová rejthették el ezt a vagyont a visszavonuló katonák. A térkép meglepően részletes, így ez alapján könnyen rá kellett volna bukkannia vagy az államnak, vagy az önjelölt kincsvadászoknak. Viszont a ládák sehol sincsenek.

A Holland Nemzeti Levéltár a következő magyarázatokat vázolta fel a kincs sorsával kapcsolatban:

- A kincs valójában nem is létezik. Lehetséges, hogy a német ejtőernyős, aki később a jegyzeteiben említette a kincset, nem állított igazat, és így a térkép is csak kitaláció, esetleg valami teljesen más célból rajzolták.
- A visszavonuló német katonák végül magukkal vitték a kinccsel teli ládákat.
- Egy helyi lakos a háború után, de még az állami kutatócsapatok előtt megtalálta a kincset.
- A levéltár egy alkalmazottja a bennfentes információi alapján már régen megszerezte a ládákat.
- A területre bevonuló amerikaiak találták meg a kincset még a háború alatt.

A holland hatóságok közölték, hogy senkinek nem ajánlják a kincs keresését, mivel ha valaha létezett is, már biztosan nincs Ommeren faluban. Hozzátették, hogy bírságra vagy más szankciókra számíthatnak azok, akik háborgatják a falusiak életét.

Kövess minket -on és -en!

1813. július 16-án született a szegedi alsóvároson Rózsa Sándor, a legendás alföldi betyárvezér. Nevét Magyarországon mindenki ismeri, a népdalok és mondák mellett versek, regények, filmek dolgozták fel életének különböző epizódjait, nevezetesebb tetteit.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

A francia származású feledhetetlen Leon Degrelle tábornok (Belgium, 1906-1994) a második világháború utolsó életben maradt nagy, keresztény és jobboldali politikai és katonai vezetője volt.

Az 1945. április 5-én zalai leventeként kezdődött amerikai, majd francia fogságom sok megaláztatással és szenvedéssel járt. Az amerikai őrök azzal fogadtak, hogy elszedték ékszereinket, óráinkat, gyűrűinket, kis vagyonkáinkat. 

Mint tüzér műszaki tisztet, 1944 tavaszán a honvédség tüzérségi szertárával Nyugatra telepítettek. Állomásaink: Prága mellett, németországi Naumburg an der Saale, majd a német kapituláció után már mint fogoly Remagen, Attichy, Reims és Mailly le Camp.

Bűnösnek mondta ki a Leeds-i Koronabíróság azt a 16 éves Northumberland-i fiút, aki tagja volt a „The Base” (Az Alap) nevű, Nagy-Britanniában betiltott nemzetiszocialista szervezetnek.

A 2026-os év eleje jelentős fordulatot hozott az ausztrál nemzetiszocialista mozgalmak elleni fellépésben. Január közepén hivatalosan is bejelentette feloszlását a népszerű National Socialist Network (Nemzeti Szocialista Hálózat), miután a szövetségi kormány drasztikus szigorításokat vezetett be a szólásszabadság elleni törvényekben.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

Donald Trump háborúval kapcsolatos retorikája olyan, mintha egy skizoid bohócot hallgatnánk. Az egyik nap azzal dicsekszik, hogy a „Midnight Hammer” hadművelet Irán atomlétesítményeit kráterekkel teli parkolóvá változtatta, a következőn pedig azzal riogat, hogy az iráni atomfenyegetés olyan létfontosságú vészhelyzet, amely közös amerikai–izraeli támadást igényel. 

1944 május 4-én a magyar királyi 2. páncéloshadosztály érdemeinek elismeréséül Model tábornagy elrendelte, hogy a tavaszi hadjárat idején - a magyar csapatok tűzerejének növelésére - a 2. hadosztálynak alárendelt német harckocsik egy részét a magyarok megkapják.

Július 17-én elhunyt a Die Heimat - korábban NPD - legendás politikusa, Udo Voigt, akit a zsidó sajtó csak náci honatyának és Európa legfeketébb bárányának nevezett. Voidt rövid, de súlyos betegség után tért meg őseihez.

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.

Miközben a világ lélegzetét visszafojtva figyeli az USA és Izrael Irán elleni háborújának most éppen „béketárgyalással” álcázott állását, a közel-keleti terrorállam Libanont bombázza, ráadásul az „Örök sötétség” (sic!) hadműveleti név alatt.