Kövess minket -on és -en!

Joszif Dzsugasvili, ismertebb nevén Sztálin híresen rossz kapcsolatot ápolt elsőszülött gyerekével, Jakovval.

Közismert anekdota, hogy amikor a fiú zaklatott érzelmi állapotban öngyilkosságot kísérelt meg, de túlélte, az apja csak annyit mondott: „Még egyenesen lőni sem tud”.

A háború se hozta éppen közelebb apát és fiát. Jakov Dzsugasvili 1941 júniusában csatlakozott a Vörös Hadsereghez, tüzérségi hadnagyként szolgált. Nem sokkal később, július 16-án Minszk közelében német hadifogságba esett. Sztálin viszont minden hadifoglyot hazaárulónak tartott. Nem is mulasztotta el Jakov feleségét, Juliját a hároméves lányuk mellől két évre a Gulagra küldeni.

Jakovról ráadásul néhány éve előkerült archívumi iratokból kiderült, hogy nagy valószínűséggel nem egyszerűen elfogták, hanem önként adta fel magát a németeknek – noha a szovjet propaganda érthető okokból elhallgatta ezt a mozzanatot.

Jakov Dzsugasvili, Sztálin legidősebb fia volt

Egy felettese által írt levél szerint Jakov hősiesen helytállt a csatatéren, de miután a harc eldőlt, egy társával civil ruhát öltött és elmenekült. Egy idő után azonban Jakov a társának azt mondta, folytassa az útját, de ő inkább „marad és pihen”. A kihallgatását rögzítő dokumentumok szerint pedig – felesége zsidó származása ellenére – antiszemita nézeteket hangoztatott, és a szovjet hadseregről és vezetőiről is erősen kritikusan beszélt. A német propaganda ki is hirdette, hogy a szovjet diktátor fia már dezertált, és repülőről szórt röplapokon buzdította a honfitársait Jakov példájának követésére.

A döntő 1943-as sztálingrádi vereség után aztán Németország fogolycserét ajánlott a Szovjetuniónak: a legmagasabb rangú fogságba esett tisztjüket, Friedrich Paulus vezértábornagyot kérték Sztálin fiáért cserébe.

„Nem fogok egy tábornagyot adni egy hadnagyért” – mondta erre állítólag Sztálin, ami persze valahol logikus is, ugyanakkor nem a fiáért érzett aggodalom tűnik visszaköszönni ebből a mondatból sem.

Jakov végül 1943. április 14-én halt meg. A korabeli német verzió szerint öngyilkossági célból a a sachsenhauseni koncentrációs tábor elektromos kerítésének rohant. A háború után a britekhez került német dokumentumok szerint egy őr lőtte le szökés közben. Később nyilvánossá tett iratok szerint nem szökés, hanem parancsmegtagadás miatt kapta a golyót, ám a holttestéről készüt fotók inkább a szökéses verzióra utalnak.

Jakov Dzsugasvilit lelőtték a fogolytáborban

Érdekesség, hogy bár Jakovot nem zárta a szívébe Sztálin, az anyját, a betegségben mindössze egyévi házasság után meghalt Kato nevű első feleségét olyannyira igen, hogy az elvesztése kifejezetten megviselte az akkor még ifjú grúz forradalmárt, akiből később a 20. század legvéresebb kezű diktátora vált.

Kövess minket -on és -en!

Házkutatásokat kezdett szerdán kora reggel a német rendőrség tizenkét tartományban feltételezett „neonácikhoz” köthető ingatlanokban.

1945 tavaszán Németország az egyre növekvő veszteségek miatt kénytelen volt felszólítani a legfiatalabbakat is, hogy lépjenek be a Wehrmacht soraiba.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

A Nordic Sun Kulturális Központ idén februárban nyitotta meg kapuit. Azóta a szélsőbaloldal támadásainak kereszttüzében áll. Idén márciusban több napon át tartó rongálás-sorozat vette kezdetét, amelyet a Momentum erzsébetvárosi szervezete vállalt magára.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

A francia származású feledhetetlen Leon Degrelle tábornok (Belgium, 1906-1994) a második világháború utolsó életben maradt nagy, keresztény és jobboldali politikai és katonai vezetője volt.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

Amerika gazdasága rossz bőrben van, és ezt nemcsak én mondom, hanem az amerikai média szalagcímei is erről árulkodnak.

Még nyugat-európai mércével mérve is brutális, és szomorú események zajlottak le a franciaországi Lyonban múlt hét csütörtökön.

Kevesen tudják, hogy a második világégés idején a Szent Korona földjét védő honvédeink a német fegyvertársaktól igazi nagymacskákat is kaptak. A magyar kezek által megszelídített ragadozók sokszor nagyot haraptak a vörös rém testéből. A legsikeresebb vadász Tarczay Ervin páncélos százados volt.

A végső vereség után az addig hatalmon lévő hungaristák sem kerülhették el, hogy a diadalittas győztesek kegyetlen vérbosszút álljanak rajtuk.

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

A Krummlauf, azaz a kanyar puska a németek kreatív ötlete egy hajlított csövű eszköz volt, amelyet egy MP-44-es puska végére rögzítettek, hogy a katonák átlőhessenek akadályokat anélkül, hogy kitették volna magukat a viszonzott tűznek.