Kövess minket -on és -en!

Hitler ambíciózus tervét a háború megnyerése után szerette volna megvalósítani, a 180 ezer fős építmény megtervezése az építészzseni Albert Speer feladata lett volna.

Ha megnyerte volna a második világháborút, a Führer Németország fővárosát is alaposan átformálta volna. Természetesen Berlin maradt volna a birodalom köztpontja, de immár Germania néven, és a főépítész Albert Speer feladata lett volna, hogy az új metropolisz Párizzsal, Rómával és Londonnal összevetve is világelső legyen.

A Führer ambiciózus terveinek néhány részlete meg is valósult, az Olimpiai Stadion (ez ma a Hertha BSC focicsapat otthonául szolgál) és az új kancellária mellett például az a bunker, ahol végül élete utolsó napjait töltötte.

Az új Berlin, vagyis Germania legimpozánsabb épülete alighanem a Népcsarnok (Grosse Halle vagy Volkshalle) lett volna, amely jól tükrözi a a Führer lehetetlent nem ismerő személyiségét. Látványos makettek is fennmaradtak róla, a Berlint túl vidékiesnek tartó Hitler és Speer ugyanis maga vette kézbe a város fejlesztését.

Germania tengelye egy hatalmas, észak-déli irányú főutca lett volna, amely kiváló helyszínül szolgálhatott volna az NSDAP grandiózus felvonulásai, állami ünnepségek, parádék számára. A sugárút középpontjában azt a győzelmi oszlopot akarták felállítani, amelyet még az 1860-as években készítettek, a poroszok által a dánok ellen vívott győztes háború emlékére.

A Népcsarnok felépítését a háború kitörése megakadályozta, pedig a gigantikus építmény már a tervezési fázis végén járt. Ehhez egy zárt oszlopos folyosóval csatlakozott volna a Führer főhadiszállása, ahonnan az ünnepségek, beszédek előtt csak átsétált volna a pódiumra.

A 180 ezer ember befogadására alkalmas Népcsarnok kupolája 290 méter magasra nyúlt volna. Némileg hasonlított a római Szent Péter-székesegyházra, a nemzetiszocializmus jellegzetességeit magán viselve.

Kövess minket -on és -en!

1944. március 19-én a szövetséges Nagynémet Birodalom katonái bevonultak Magyarország területére, azonban ennek hosszú előzményei voltak.

Házkutatásokat kezdett szerdán kora reggel a német rendőrség tizenkét tartományban feltételezett „neonácikhoz” köthető ingatlanokban.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

Rádióból hallgattuk a tárgyalást Salzburgban. Élénk figyelemmel kísértük a készülék minden budapesti adását ebben az időben.

Sokasodnak a viharfelhők az amerikai gazdaság fölött. Az utóbbi időben már többször is foglalkoztam a témával, amely azonban globális fontossága miatt egyáltalán nem lerágott csont.

A kanadai közszolgálati média (CBC) egy belső kormányzati jelentésre hivatkozva kongatja a vészharangot: eszerint az országban gombamód szaporodnak az úgynevezett „aktív klubok” (Active Clubs).

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

A Hungarista Munkaállam nemzetvezetője és a Nagynémet Birodalom vezére közötti egyetlen személyes tárgyalás 1944 decemberében. 

Gyászkeretes emlék marad számomra 1945. március 4. Szülővárosomra, Szombathelyre bombák hullottak, és a pusztulás az ország romvárosai közötti sorrendben a hatodik helyet juttatta...

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

A második világháborúban elesett német katona földi maradványait tárták fel Kecskeméten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársai.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Az Árpád-vonalban estem fogságba 1944 novemberében. Az elszállítási útvonal: Mikulics, Nedvorna, Samburg. Az utóbbi helyen lehettünk már 20-25 ezren. A halottakat hajnalonként két tevehúzta kocsival szállították ki a táborból.