Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

A „Hunyadi” önkéntesek Budapestről történő elszállítására több lépcsőben, több állomás érintésével került sor, mivel a gyakori légitámadások, illetve a sűrű kitelepítési szállítások miatt a vonalak meglehetősen leterheltek voltak.

Mivel közvetlen vasútvonal Budapestről akkoriban sem vezetett Zalaszentgrótra, illetve Zalaegerszegre, a szállításoknak két fő iránya volt. Északi irányban az önkénteseket először a mosoni térségbe, vagy Celldömölkre szállították át, ahol „átszállással” vagy közvetlen szállítással érkeztek meg Zala megyébe. A déli szállítási irány – annak szovjetek általi elvágásáig – a Balaton déli partja mentén először Nagykanizsára vezetett (néha Kaposvár kitérővel), ahonnan legtöbbször szintén átrakodással érték el Zalaegerszeget. Onnan gyalogmenetben, illetve ritkábban helyi vasúti szállítással tették meg a Zalaszentgrótra vezető 14 kilométeres távolságot. A szállítások mindegyike legkevesebb két-három napot vett igénybe.

A „Hunyadi” hadosztály önkénteseinek első szállítmánya Budapesten, a Kelenföldi pályaudvaron rakodott be és indult útnak 1944. november 9-én. Még ugyanazon a napon három szállítmánnyal, 100 tengelyen (50 vasúti kocsi) megérkeztek Mosonszentjánosra, majd két nap múlva elérték a hadosztály elhelyezési körletét.

A Zalaszentgrót és környékén lévő szállásokba Budapest felől az utolsó szállítmány 1944. november 29-én érkezett be és rakodott ki. Attól kezdve a Zalában állomásozó törzs nem tudta megoldani többé a további önkéntesek fogadását és elhelyezését. E közel három hét alatt összesen 15 vasúti szerelvényt indítottak útnak, ami hozzávetőlegesen (a tapasztalatoknak megfelelően egy vonatot minimum 600 fővel számolva) 9000 önkéntes elszállítását jelenti, bár egyes adatok szerint a hadosztálynak Zalaszentgróton november 18-án már 16 700 (!) újonc állt a rendelkezésére.

Beregfy vezérezredes, honvédelmi miniszter 1944. november 25-én feloszlatta a hungarista mozgalom „Halálfejes Légióját”, s katonai kiképzésben nem részsült tagjait ugyancsak a „Hunyadi SS” hadosztálynak adta át.

November 20-án az SS Vezetési Főhivatala utasította a „Hunyadi” hadosztály parancsnokságát, hogy tekintettel a hadi helyzet kedvezőtlen alakulására, kiképzését Németországban fejezze be. A Zalában lévő hadosztály megkezdte tehát berakodását, de a legénység első szállítmányai csak 20 nap múlva, december 10-én indultak el a „Hellebarde”, majd később, 1944. december 15-től az „Zuckerdose” fedőnevű mozgással.

A hadosztályt szállító szerelvények Szentgotthárdon, illetve Hegyeshalmon át Ostmark (Ausztria) és Németország rendező-pályaudvarai felé tartottak. Onnan szállításukat a német fél intézte, a magyar Honvédség csak az újoncok belföldi, illetve első lépcsős németországi kiszállításáról gondoskodott. A „Hunyadi” hadosztályt – tehát a rajkai önkéntes-felesleget, illetőleg Zala megyéből magát a hadosztályt – a Harmadik Birodalom három gyűjtőállomásán fogadták a szállítások teljes tartama alatt. Ezek Oberlösche, Eger és Marburg rendező-pályaudvarai voltak.

A „Hunyadi” hadosztály első véres veszteségei már e szállítások alatt bekövetkeztek. Elsősorban úgy nevezett vicinális vonalakon történt a hadosztály és a rajkai önkéntesek kiszállítása, azok mégsem maradhattak észrevétlenek az Egyesült Államok szárazföldi hadereje légierejének (United States Army Air Force [USAAF]) magyar légtérben is tevékenykedő repülőgépei számára. November és december folyamán az olaszországi repülőterekről felszálló 15. légihadsereg repülőgépei intenzív légi hadjáratot folytattak a bécsi ipari medence és az észak-nyugat magyarországi vasúti csomópontok ellen.

December 11-én – tekintettel az időjárásra – jelentősebb bombatámadás nem érte Magyarországot, viszont a Pozsonyt támadó 451. bombázó csoport (Bomber Group) kötelékei átrepültek az ország felett (két B-24 bombázórepülőgépet a honi légvédelem lelőtt közülük). A bombázókat a vadászkíséreten túl időjárás- és célfelderítő gépek is követték, hogy az átrepülést kihasználva, közeli felvételeket készítsenek a következő támadás során bombázandó magyarországi objektumokról. Az egyik ilyen kötelék620 P–38L típusú repülőgépei azon a napon, dél körül mélyrepülésben támadták meg a „Hunyadi” hadosztály vonatát Rátót és Szentgotthárd között. A támadás során 29 fő meghalt és további 70 megsebesült. Ők voltak a hadosztály első háborús halottai.

Mások szerint az SS 25. „Hunyadi” fegyveres-gránátoshadosztályát már jóval azelőtt légitámadás érte, hogy – legalábbis levéltári adatok szerint – a hadosztály Németországba történő kiszállítása kezdetét vette volna 1944. december 10-én. Eszerint a Németországba tartó hadosztály vasúti szerelvényeit már 1944. november 27-én légitámadás érte Bierbaum és Hartberg között. Ennek során állítólag az önkéntesek közül több mint 800 fő életét vesztette és körülbelül 650 ember sebesült meg.

1945. február 25-ig Magyarország területét 169 vonat hagyta el a „Zuckerdose” mozgással, amely nem kizárólagosan a „Hunyadi”, majd a „Hungária” hadosztályok önkénteseit, illetőleg a parancsnoksága alá rendelt honvéd alakulatokat szállította. Ellenkező esetben olyan képtelen adatra juthatnánk, amely szerint a Németországba szállított „Hunyadi-önkéntesek” száma – egy vonatot továbbra is 600 emberrel számolva – elérhette a 101 400 főt. A Németországba irányuló 169 „Zuckerdose” szállításból azonban teljes bizonyossággal csak 19-ről állapítható meg, hogy a Waffen-SS magyar hadosztályainak önkénteseit szállította. A korábbi számításoknál maradva mindez 11 400 fő kiszállítását jelentené.

Az 1944. december 10-től 1945. február 25-ig tartó szállítási időszak alatt – eddigi adatok alapján – további két légitámadás érte a hadosztály szerelvényeit. Kétségtelen, hogy e támadások közül a legsúlyosabb a december 26-i volt, amely során a Körmendről Bécs felé tartó „Hunyadi” hadosztály szerelvényét ismételten P–38 „Lightning” típusú repülőgépek támadták meg Bécsújhely és Németújvár között. A saját légvédelemmel nem rendelkező vonatot az amerikai repülőgépek teljesen megsemmisítették, 797 fő meghalt, míg további 600 megsebesült. Utóbbiak nagy részét a szombathelyi 523. honvéd hadikórház sebesültszállító gépkocsioszlopa szállította el, s elhelyezésüket a helyi Faludy Ferenc Gimnáziumban oldották meg. A sebesültek kisebbik hányadát Grazban német orvosok kezelték.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A gyűjtőtáborba kerülésünk után napokon belül szájról szájra járt a hír, hogy itt kapjuk meg azt az igazoló papírt, amivel biztonságosan hazaindulhatunk. 

Bár 25 évig népszerű és sikeres polgármesterként hihetetlen lendületet adott Kapfenberg városának, a Franz Feketéről elnevezett stadiont január elsejétől már nem hozzá kapcsolódva emlegetik majd.

Másképp alakulhatott volna a második világháború és vele együtt a világtörténelem, ha Adolf Hitler tervei szerint megszállják németek a Wight-szigetet – írja We March Against England: Operation Sea Lion, 1940-41 című könyvében Robert Forczyk hadtörténész.

1948. május 14-én Ben-Gurion kikiáltotta Izrael Állam megalakulását, mire az arab államok többsége dzsihádra szólította fel a muszlim világot. Kevesen tudják, milyen aktív szerepet vállalt Sztálin Izrael létrehozásában és abban, hogy túlélte az első arab–izraeli háborút.

A közelmúltban derült ki, hogy a Pest vármegyei Szigetszentmártonban 1944 novemberében négy huszárt temettek el, akik a Csepel-sziget védelmében haltak hősi halált.

Kanadában letartóztatták a „Sötét idegent”, az elmúlt évtized egyik legbefolyásosabb nemzetiszocialista propagandistáját.

„A jóvátétel nem csak erkölcsileg indokolható, hanem képes kezelni a régóta fennálló faji egyenlőtlenségeket is” – mondta Barbara Lee demokrata képviselő.

A mai Németországban és Ausztriában rendkívül veszélyes vállalkozásra adja a fejét az, aki úgy gondolja, megpróbál kiállni hazája és népe mellett, és ilyen irányú aktivizmust folytat. 

Joe Biden amerikai elnök a „zsidó örökség hónapja” alkalmából a Fehér Házban rendezett eseményen elítélte az „antiszemitizmust” és megerősítette Izrael támogatásának politikáját.

1919. június 24-én robbant ki a tanácsköztársaság ellen szervezett legjelentősebb felkelés. A törekvés elbukott. Árulás, rossz időzítés, szervezetlenség, naivitás, ezek egyszerre okolhatóak a kudarcért.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Már a megemlékezést megelőző hetekben nyomon követtük az időjárás alakulását és bíztunk benne, hogy valami csoda folytán kegyes lesz hozzánk.

Egy helyi zsidó felsőbbrendűségi csoport és állami törvényhozók kiakadtak a Nashville belvárosában a tartott nemzetiszocialista felvonulás miatt.

A Szovjetunióba 1944 decemberében és 1945 januárjában tömegesen elhurcolt férfiak és nők között szép számban találunk papokat is. Közülük többen soha nem tértek vissza hazájukba.

A világot reálisan figyelők körében több mint egy évszázadra nyúlik vissza a Judapest kifejezés, amely a nevéből adódóan Budapest elzsidósodásának gyors és jelentős mértékét hivatott kifejezni – ez az elzsidósodás már a 19. században is nagy méreteket öltött.

Hatalmas felháborodást váltott ki Rébecca Chaillon bevándorló hátterű francia „művész” legújabb színi előadása, melyben fehér játékbabákat húznak karóba a „rasszizmus ellen tiltakozva”.