Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte
A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.
A „Hunyadi” önkéntesek Budapestről történő elszállítására több lépcsőben, több állomás érintésével került sor, mivel a gyakori légitámadások, illetve a sűrű kitelepítési szállítások miatt a vonalak meglehetősen leterheltek voltak.
Mivel közvetlen vasútvonal Budapestről akkoriban sem vezetett Zalaszentgrótra, illetve Zalaegerszegre, a szállításoknak két fő iránya volt. Északi irányban az önkénteseket először a mosoni térségbe, vagy Celldömölkre szállították át, ahol „átszállással” vagy közvetlen szállítással érkeztek meg Zala megyébe. A déli szállítási irány – annak szovjetek általi elvágásáig – a Balaton déli partja mentén először Nagykanizsára vezetett (néha Kaposvár kitérővel), ahonnan legtöbbször szintén átrakodással érték el Zalaegerszeget. Onnan gyalogmenetben, illetve ritkábban helyi vasúti szállítással tették meg a Zalaszentgrótra vezető 14 kilométeres távolságot. A szállítások mindegyike legkevesebb két-három napot vett igénybe.
A „Hunyadi” hadosztály önkénteseinek első szállítmánya Budapesten, a Kelenföldi pályaudvaron rakodott be és indult útnak 1944. november 9-én. Még ugyanazon a napon három szállítmánnyal, 100 tengelyen (50 vasúti kocsi) megérkeztek Mosonszentjánosra, majd két nap múlva elérték a hadosztály elhelyezési körletét.
A Zalaszentgrót és környékén lévő szállásokba Budapest felől az utolsó szállítmány 1944. november 29-én érkezett be és rakodott ki. Attól kezdve a Zalában állomásozó törzs nem tudta megoldani többé a további önkéntesek fogadását és elhelyezését. E közel három hét alatt összesen 15 vasúti szerelvényt indítottak útnak, ami hozzávetőlegesen (a tapasztalatoknak megfelelően egy vonatot minimum 600 fővel számolva) 9000 önkéntes elszállítását jelenti, bár egyes adatok szerint a hadosztálynak Zalaszentgróton november 18-án már 16 700 (!) újonc állt a rendelkezésére.
Beregfy vezérezredes, honvédelmi miniszter 1944. november 25-én feloszlatta a hungarista mozgalom „Halálfejes Légióját”, s katonai kiképzésben nem részsült tagjait ugyancsak a „Hunyadi SS” hadosztálynak adta át.
November 20-án az SS Vezetési Főhivatala utasította a „Hunyadi” hadosztály parancsnokságát, hogy tekintettel a hadi helyzet kedvezőtlen alakulására, kiképzését Németországban fejezze be. A Zalában lévő hadosztály megkezdte tehát berakodását, de a legénység első szállítmányai csak 20 nap múlva, december 10-én indultak el a „Hellebarde”, majd később, 1944. december 15-től az „Zuckerdose” fedőnevű mozgással.
|
|
|
|
|
|
A hadosztályt szállító szerelvények Szentgotthárdon, illetve Hegyeshalmon át Ostmark (Ausztria) és Németország rendező-pályaudvarai felé tartottak. Onnan szállításukat a német fél intézte, a magyar Honvédség csak az újoncok belföldi, illetve első lépcsős németországi kiszállításáról gondoskodott. A „Hunyadi” hadosztályt – tehát a rajkai önkéntes-felesleget, illetőleg Zala megyéből magát a hadosztályt – a Harmadik Birodalom három gyűjtőállomásán fogadták a szállítások teljes tartama alatt. Ezek Oberlösche, Eger és Marburg rendező-pályaudvarai voltak.
A „Hunyadi” hadosztály első véres veszteségei már e szállítások alatt bekövetkeztek. Elsősorban úgy nevezett vicinális vonalakon történt a hadosztály és a rajkai önkéntesek kiszállítása, azok mégsem maradhattak észrevétlenek az Egyesült Államok szárazföldi hadereje légierejének (United States Army Air Force [USAAF]) magyar légtérben is tevékenykedő repülőgépei számára. November és december folyamán az olaszországi repülőterekről felszálló 15. légihadsereg repülőgépei intenzív légi hadjáratot folytattak a bécsi ipari medence és az észak-nyugat magyarországi vasúti csomópontok ellen.
December 11-én – tekintettel az időjárásra – jelentősebb bombatámadás nem érte Magyarországot, viszont a Pozsonyt támadó 451. bombázó csoport (Bomber Group) kötelékei átrepültek az ország felett (két B-24 bombázórepülőgépet a honi légvédelem lelőtt közülük). A bombázókat a vadászkíséreten túl időjárás- és célfelderítő gépek is követték, hogy az átrepülést kihasználva, közeli felvételeket készítsenek a következő támadás során bombázandó magyarországi objektumokról. Az egyik ilyen kötelék620 P–38L típusú repülőgépei azon a napon, dél körül mélyrepülésben támadták meg a „Hunyadi” hadosztály vonatát Rátót és Szentgotthárd között. A támadás során 29 fő meghalt és további 70 megsebesült. Ők voltak a hadosztály első háborús halottai.
Mások szerint az SS 25. „Hunyadi” fegyveres-gránátoshadosztályát már jóval azelőtt légitámadás érte, hogy – legalábbis levéltári adatok szerint – a hadosztály Németországba történő kiszállítása kezdetét vette volna 1944. december 10-én. Eszerint a Németországba tartó hadosztály vasúti szerelvényeit már 1944. november 27-én légitámadás érte Bierbaum és Hartberg között. Ennek során állítólag az önkéntesek közül több mint 800 fő életét vesztette és körülbelül 650 ember sebesült meg.
1945. február 25-ig Magyarország területét 169 vonat hagyta el a „Zuckerdose” mozgással, amely nem kizárólagosan a „Hunyadi”, majd a „Hungária” hadosztályok önkénteseit, illetőleg a parancsnoksága alá rendelt honvéd alakulatokat szállította. Ellenkező esetben olyan képtelen adatra juthatnánk, amely szerint a Németországba szállított „Hunyadi-önkéntesek” száma – egy vonatot továbbra is 600 emberrel számolva – elérhette a 101 400 főt. A Németországba irányuló 169 „Zuckerdose” szállításból azonban teljes bizonyossággal csak 19-ről állapítható meg, hogy a Waffen-SS magyar hadosztályainak önkénteseit szállította. A korábbi számításoknál maradva mindez 11 400 fő kiszállítását jelentené.
Az 1944. december 10-től 1945. február 25-ig tartó szállítási időszak alatt – eddigi adatok alapján – további két légitámadás érte a hadosztály szerelvényeit. Kétségtelen, hogy e támadások közül a legsúlyosabb a december 26-i volt, amely során a Körmendről Bécs felé tartó „Hunyadi” hadosztály szerelvényét ismételten P–38 „Lightning” típusú repülőgépek támadták meg Bécsújhely és Németújvár között. A saját légvédelemmel nem rendelkező vonatot az amerikai repülőgépek teljesen megsemmisítették, 797 fő meghalt, míg további 600 megsebesült. Utóbbiak nagy részét a szombathelyi 523. honvéd hadikórház sebesültszállító gépkocsioszlopa szállította el, s elhelyezésüket a helyi Faludy Ferenc Gimnáziumban oldották meg. A sebesültek kisebbik hányadát Grazban német orvosok kezelték.
