Epstein dühöngése az Armageddonért

Gazdag István – Demokrata.hu

Kövess minket -on és -en!

Egy hónapja tart az USA és Izrael „Epstein dühöngése” (eredetileg „Epic Fury”) nevű ún. villámhadjárata az iráni teokratikus rezsim megdöntésére, és az eddigi eredmény enyhén szólva nem az amerikai–izraeli hadvezetés várakozásai szerint alakult.

Semmi jele a rendszerellenes felkelésnek Iránban. Az Egyesült Államok katonai bázisai a Közel-Keleten füstölgő kráterekké váltak. Az amerikai haditengerészet kivonult a Perzsa-öbölből, miután a Gerald Ford repülőgép-hordozó „üzemi balesetet” szenvedett és harcképtelenné vált. Az USA öbölbeli arab csatlósainak olaj-/gázinfrastruktúrája lángokban áll. Irán teljesen ellenőrzése alatt tartja a Hormuzi-szorost, és kénye-kedve szerint engedi át rajta a tankhajókat, jellemző módon jüanban történő sarc/vámfizetés ellenében. Irán és Oroszország olajexport-bevételei jelentős mértékben megnőttek az amerikai szankcióknak az olajárak stabilizálása és az ellátási lánc fenntartása érdekében szükségessé vált (ideiglenes) feloldása nyomán.

Ugyanakkor az izraeli hadsereg „nem képes” arra, hogy kétfrontos háborút vívjon egyszerre a Hezbollah és Irán ellen, mivel „viszonylag kicsi hadsereg korlátozott erővel és forrásokkal”. Az izraeli hadsereg most „egy félig terhes fázisban van”, míg a légierő „nyakig benne van a támadásokban Irán ellen”, jelenlegi lendülete nem elegendő a „Hezbollah elnémítására”. (Israel „up to its neck, unprepared„ for two-front war against Iran, Hezbollah: Report, thecradle.co, 2026.03.09.) Izraelben naponta érnek katonai célpontokat és civil infrastruktúrát iráni és Hezbollah-rakétatalálatok, miközben vészesen fogynak az elfogórakéta-készletek, és az izraeli vezérkari főnök szerint az IDF (az izraeli hadsereg angol nevéből alkotott betűszó) „emberhiány miatt az összeomlás határán” van. (Zamir said to warn cabinet that IDF will „collapse in on itself” amid manpower shortage, timesofisrael.com, 2026.03.26.)

Hírek

Ráadásul a 165 iráni kisiskolás halálát okozó Tomahawk robotrepülőgépekből is egyre kevesebb áll az amerikaiak rendelkezésére hasonló harci bravúrok elkövetésére. (U.S. Tomahawks are being used in Iran war faster than stockpile is being refilled, cbsnews.com, 2026.03.27.) Donald Trump nem volt hajlandó felelősséget vállalni az iráni általános iskola elleni légi csapásért, és március 7-én az elnöki különgép fedélzetén újságíróknak nyilatkozva ragaszkodott ahhoz, hogy a támadást Teherán hajtotta végre, Pete Hegseth hadügyminiszter pedig kontrázta főnöke állítását: „Az egyetlen fél, amely civileket vesz célba, Irán.” Trump elhárította azokat az iráni vádakat is, miszerint az Egyesült Államok egy sótalanító üzemet támadott volna meg, és ehelyett állítólagos iráni atrocitásokról beszélt: „Az irániak a Földön valaha élt leggonoszabb emberek. Levágják csecsemők fejét. Félbevágnak nőket.”

Az efféle hajmeresztő kijelentései, az egymásnak gyakran ellentmondó nyilatkozatai és a láthatóan egyre inkább „erratikus” viselkedése miatt immár az amerikaiak 61 százaléka úgy véli, hogy Trump mentálisan „a korral egyre instabilabbá válik”. (The debate over Trump’s mental health: „Malignant narcissist” or „superhuman president”, elpais.com, 2026.03.23.) Egyébként időközben egy amerikai katonai vizsgálat is arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Államok felelős a támadásért, és miközben Trump szokásához híven félrebeszélt a halott gyerekek kapcsán, kormánya tucatnyi sebesült amerikai katonát rejtegetett a saját családjaik és az amerikai közvélemény elől. Az amerikai áldozatok eltitkolása, a meggyilkolt iráni gyermekekről való hazudozás, az Epstein-akták titkosítása – mindez a jelenlegi amerikai kormány működését jellemző mintázat.

Maga a hadművelet is kezd egy igencsak sajátos mintát követni. Eddig már katonák százai panaszkodtak, mert a parancsnokaik azt mondták nekik, hogy az iráni háború „biblikusan szentesített” esemény, amely az Újszövetség Jelenések könyvében megjövendölt „végidők” bekövetkeztét szolgálja. „Sok parancsnok különösen örül annak, hogy mennyire sokkoló lesz ez a csata, rávilágítva arra, hogy mennyire véresnek kell lennie mindennek ahhoz, hogy száz százalékban beteljesítse a fundamentalista keresztény világvége-eszkatológiát.” Ezek az armageddonista tisztek úgy vélik, hogy Trump elnököt „Jézus kente fel, hogy Iránban meggyújtsa a jelzőtüzet, amely Armageddont okoz, és jelzi visszatérését a Földre”. (U.S. Troops Were Told Iran War Is for Armageddon, Return of Jesus, jonathanlarsen.substack.com, 2026.03.03.)

Ez esetben is fejétől büdösödik a hal, és a sajtó magát Hegseth hadügyminisztert azonosítja az agyvírus terjesztése mögött, akinek egy hatalmas jeruzsálemi „keresztes” kereszt tetoválás van a mellkasán. YouTube-videókon látható, ahogy a Pentagonban nyilvános imát mond, és arra kéri Istent, hogy segítsen a legnagyobb erővel lecsapni az ellenségre, és segítsen neki legyőzni a „gonoszt”. Hegseth hiedelme a keresztény cionista eszkatológiát tükrözi, miszerint az újjáépített templom szerepet fog játszani a végidők eseményeiben, amelyek Armageddonhoz, az Isten és a gonosz erői közötti végső csatához és Jézus visszatéréséhez vezetnek, mielőtt megalapítja ezeréves királyságát Jeruzsálemben. Az Egyesült Államok Irán elleni támadása után ez a fantazmagória, úgy tűnik, teret nyert a szektáriánus katonai parancsnokok körében, és az a legfőbb gond vele, hogy a zsidóság harmadik templomát a jeruzsálemi Templom-hegyen kellene megépíteni, ahol jelenleg az Al-Aksza mecset áll, amelynek a lerombolása valószínűleg nem hagyná hidegen a muszlimokat (ellentétben Gáza elpusztításával).

Tucker Carlsonnak igaza van Hegsethtel kapcsolatban, aki tényleg azt hiszi magáról, hogy ő az a keresztes lovag, akit Isten küldött a harmadik templom felépítésére. Milyen téveszmésnek kell lennie valakinek ahhoz, hogy Iránt „gonosznak” nevezze, miközben ő az, aki megtámadta és megölt 165 általános iskolás kislányt? Az amerikai szoldateszkát egy fanatikus valláskárosult vezeti, aki ugyanúgy egy viszkisüveg alján találta meg Jézust, mint korábban George W. Bush. Trump Irán „feltétel nélküli megadását” követelő retorikája pedig egy csapdába esett vadállat üvöltése a stratégiai kudarc beismeréseként, amelynek következtében Irán – stratégiai türelmének, aszimmetrikus hadviselő képességeinek és földrajzi szerencséjének köszönhetően – most a világgazdaság mesterkulcsát tartja a kezében, amelyet az USA és Izrael kétségbeesetten igyekszik kicsavarni belőle. Ha a levegőből nem ment, a szárazföldön talán majd sikerül.

Kövess minket -on és -en!

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

Az Árpád-vonalban estem fogságba 1944 novemberében. Az elszállítási útvonal: Mikulics, Nedvorna, Samburg. Az utóbbi helyen lehettünk már 20-25 ezren. A halottakat hajnalonként két tevehúzta kocsival szállították ki a táborból.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

2023 tavaszán Lina Engelt, a szélsőbaloldali antifasiszta terrorbrigád egyik vezetőjét, aki akkori élettársával, Johann Guntermann-nal együtt a hírhedt Hammerbandét vezette, öt év börtönbüntetésre ítélték.

Lipcsében az antiimperialista és szélsőbaloldali migránsok (Migrantifa) készültek összecsapni a filoszemita, németellenes szélsőbaloldaliakkal (Antifa Ost).

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

Madison Grant A nagy faj elmúlása című művében (amelyet Adolf Hitler a bibliájának nevezett) az Észak-Amerikát gyarmatosító és az Egyesült Államokat megalapító angolszász-északi fajok más alsóbbrendű, de szaporább fajokkal szemben történő fokozatos demográfiai háttérbe szorulása miatt sajnálkozik, amelynek eredményeként az USA megszűnik fehér nemzetként létezni, és a helyét egy fajilag megosztott ország fogja elfoglalni egykori önmaga karikatúrájaként.

1943. szeptember 12-én délután 2 órakor német vitorlázó-repülőgépek szálltak le a 2112 méteres Gran Sasso hegycsúcsán, és mindössze háromnegyed óra alatt kiszabadították Olaszország vezérét, a Duce-t. 

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

Rákosi Mátyás, az idealizált népvezér, 160 centiméterével és rövid nyakával szinte gnómnak tűnt, pingvinnek csúfolták.

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

Június 1-jén, szombat hajnalban az ausztrál National Socialist Network tagjai gyülekeztek a melbourni Northland Bevásárlóközpont előtt, hogy fehér fajvédő tüntetést tartsanak.

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

Beregszászon voltam 1944 októbere elején, amikor az oroszok bekerítették a várost. Levetettük a katonaruhát, és civilben – amit a lakosságtól kaptunk – elindultunk hazafelé.

Mint leventét, 1944 novemberében behívtak katonai kisegítő szolgálatra a 205/3. légvédelmi üteghez Dunaföldvárra. Eleinte a konyhán dolgoztam.

Az alsó-ausztriai Horn táborába kerültek kiszállítása a Szovjetunióba hónapokig tartott. Hozzátartozott ahhoz az ausztriai lágerlánchoz (Zwetl, Stockerau stb.), amelyből az amerikaiak beleegyezésével mintegy 60 000 hadifoglyot kiszállítottak a Szovjetunióba jóvátételi munkára.

Juan Domingo Perón argentin elnök (elsőként 1946 júniusától 1955 szeptemberéig állt az ország élén) vezérletével vízummal és pénzzel látták el a nemzetiszocialista és fasiszta tisztviselőket, többek között Josef Mengele doktort vagy a zsidók összegyűjtésének egyik fő szervezőjét, Adolf Eichmannt.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

Kiadták annak a német katonának a memoárját, aki az első világháborúban együtt harcolt a fiatal Adolf Hitlerrel, és bepillantást nyert annak az embernek a gondolkozásába, aki aztán a történelem – Jézus Krisztus után – legismertebb embere lett.

Az 1936-os berlini nyári olimpia örökre beleírta magát a történelemkönyvekbe. Az eseményre a Harmadik Birodalom nagy erőkkel készült, és Hitler is engedményeket tett a nemzetközi közvélemény kedvéért.

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.

A magyarság torzítatlan történelmi emlékezetében egészen kivételes hely illeti meg a XX. századi nemzeti önvédelem egyik legkiválóbb harcosát, Francia Kiss Mihályt, akinek egész életét a hazájáért-nemzetéért vállalt hősies küzdelem töltötte ki.

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

A színes bőrű férfi és a fehér (gyerek)lány párosa lényegében az ideális európai társadalomszerkezetet és jövőképet reprezentálja.

Az Egy nő Berlinben (A Woman In Berlin) című film a német újságíró, Marta Hillers naplójából készült, és bemutatja mindazokat a borzalmakat, amelyeket a Vörös Hadsereg katonái követtek el a Harmadik Birodalom fővárosában 1945 áprilisában és májusában.