Kövess minket 
-on és 
-en!
A világ legnagyobb darabszámban eladott autójának számító, a történelemben először húszmillió példányban legyártott, egy korszak jelképének is tekinthető Volkswagen Bogár ötlete Hitler fejéből pattant elő, a terveket pedig Ferdinand Porsche készítette.
Ugyan a sorozatgyártás bevezetésével Henry Ford új korszakot nyitott az autózás történetében, és a T-modellből 1927-ig nagyjából 16,5 millió darabot el is adtak, a két világháború közötti Európában az autózás még mindig a jómódúak kiváltsága volt. Ennek megváltoztatására többen is próbálkoztak elérhető árú, de modern autó tervezésének gondolatával, azonban konstrukciós gondokon, illetve a kis darabszámú, drágán eladható járműveket készítő autógyárak ellenállásán sokáig megbukott az ötlet.
Hitler még messze volt a führerségtől, amikor 1926-ban Barényi Béla magyar származású osztrák mérnök már közzétette saját népautójának terveit – szabadalmi védelmet viszont nem kért rá. Hasonló úton járt egy autós újságíró, Ganz József (Josef Ganz). Az autógyárakkal kapcsolatban megfogalmazott, metsző hangú kritikáiról híres Motor-Kritik című lap munkatársaként Ganz az 1920-as évek második felében állandóan arra próbálta ösztökélni a gyárakat, hogy a nagy, nehéz, veszélyes és drága autók helyett modern, olcsó kocsikat készítsenek – hirdetési bojkottot is szerveztek a cégek az újság ellen.
Ganz végül elérte, hogy az Adler cég 1930-ban legyártson egy prototípust az ő – részben Barényi munkáján alapuló – ötletei alapján. A kisautót Maikäfernek, azaz „Májusi cserebogár”-nak becézték a gyárban. 1933-ban aztán már gyártásba is került egy Ganz elgondolásaiból többet is megvalósító autó, a csővázas karosszériájú, független felfüggesztésű, középmotoros Standard Superior, amely már formájában is emlékeztetett a későbbi Bogárra. A modell, illetve annak alacsony, mindössze 1590 márkás ára felkeltette a közben hatalomra jutó és a sima német autópályákon gondtalanul autózó árja családokat vizionáló Hitler érdeklődését is.
Mindenki autója?
Ganzt 1933 májusában letartóztatta a Gestapo, de végül szabadon engedték, és Svájcba menekült 1934 júniusában – abban a hónapban, amikor Hitler megbízást adott Porschénak a „népautó” terveinek elkészítésére. Porsche egyébként maga is már régóta foglalkozott a gondolattal, 1931-ben el is készült Auto für Jedermann („Mindenki autója”) nevű prototípusa. Az persze igaz, hogy a Hitler által biztosított források és előírt keretek – 1000 márka alatti ár, 100 km/h feletti végsebesség, öt személy szállítása – nélkül a Bogár nem valósulhatott volna meg jól ismert formájában, és ki tudja, melyik népautó-kezdeményből születhetett volna sikeres tömegmodell.
Porsche Barényi és Ganz munkájára építve és néhány saját ötlettel feldobva készítette el az ekkor már a „Kraft durch Freude” mozgalom keretében Kdf-Wagen néven futó autó terveit. 1937. május 28-án aztán megalakult a Kdf-Wagenek elkészítésére hivatott vállalat, a mai Volkswagen elődje. A következő évben elkészült az első prototípus, majd Hitler utasítására az akkor még álmos kisváros, Wolfsburg közelében hatalmas gyárat is emeltek a tömeges előállításra (a hónapok alatt felhúzott üzemhez külön várost építettek a kezdetben 30, majd 60 ezer munkás számára).
Az autó árát valóban sikerült 1000 márka alatt tartani, ráadásul kedvező, szinte kezdőtőke nélküli részletfizetési konstrukcióval kínálták a tömegeknek. Gyorsan be is futott több százezer rendelés. A háború kitöréséig azonban kevés példányt sem szállítottak le a megrendelőknek, a hadiiparra való átállás jegyében pedig a wolfsburgi üzemet is katonai – részben persze a Bogár konstrukcióján alapuló – járművek gyártására állították át.
|
|
|
|
|
|
A már előkészített gyártósorok viszont csodával határos módon szinte sértetlenül vészelték át a bombázásokat, így aztán 1945 nyarán megkezdődhetett a Bogár valódi sorozatgyártása. Magánszemélyek 1946-tól vásárolhattak belőle, a korábbi és a háborút túlélő előfizetők végül hosszas pereskedés után kedvezménnyel juthattak hozzá a Harmadik Birodalom helyett az újjáépítés és a nyugatnémet gazdasági csoda jelképévé vált autóhoz.
