Kövess minket -on és -en!

Kalapács alá került a németek titkos irata, az Ír-sziget elfoglalását taglaló Zöld hadművelet, ebből korábban nem ismert tervek is nyilvánosságra kerültek.

A németek 1940-ben dolgozták ki az Oroszlánfóka hadműveletet, amely a Brit-sziget elfoglalására irányult volna. Lényegében ennek részét képezte a Zöld hadművelet (Unternehmen Grün), vagyis az Ír-sziget inváziója.

A háború után 75 évvel a történelmi iratnak egy példányát bocsátották árverésre. A részletesen kidolgozott anyag térképeket, fotókat, illusztrációkat tartalmaz, németes alapossággal feltérképezve a legfontosabb ipari központokat, elektromos hálózatokat, vasutakat, hidakat és más tereptárgyakat.

A Zöld hadművelet Fedor von Bock tábornagy, villámháború-specialista felelősségi körébe tartozott, de ő 1941-ben kegyvesztetté vált Hitlernél a sikertelen moszkvai csata miatt, így talán ez is szerepet játszott az ír kaland meghiúsulásában.

A németek 50 ezer katonát gyűjtöttek össze a sziget inváziójához, és úgy kalkuláltak, hogy akár napi 100 kilométert is képesek lesznek előrenyomulni. A lábukat elsőként Írország délkeleti partvidékén kívánták megvetni, Dungarvan és Wexford városok környékén.

A szigetlakóknak nem lett volna sok esélyük ellenük, hiszen 1940-ben mindössze 7600 főből állt az ír hadsereg, kiegészítve további 11 ezer tartalékossal és önkéntessel. Rettentően gyengén voltak felszerelkezve, nagyjából egy tucat tankkal és páncélozott járművel rendelkeztek. Az ír osztagokat általában biciklikkel mozgatták.

Kövess minket -on és -en!

Mint tüzér műszaki tisztet, 1944 tavaszán a honvédség tüzérségi szertárával Nyugatra telepítettek. Állomásaink: Prága mellett, németországi Naumburg an der Saale, majd a német kapituláció után már mint fogoly Remagen, Attichy, Reims és Mailly le Camp.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

Nem egyformán szenvedtünk az éhségtől, voltak, akik a kínok kínját állták ki, de voltunk, akik fásult, közönyös állapotba kerültünk. Barátom, Kovács Bandi is a borzasztóan szenvedők közé tartozott.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Nyugaton a fehér tömegek az etnomazochizmus (Guillaume Faye) és az önpusztítás között ingadoznak, és ez a magatartás felelőtlen toleranciában nyilvánul meg minden iránt, ami valójában pusztítja a társadalmukat.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.