Kitiltották a Rongyos Gárda-megemlékezést a főváros intézményéből, de a tiszteletadás nem marad el

Kövess minket -on és -en!

Nyolc nemzeti szervezet összefogásával lesz megemlékezés Budapesten a Sopront és környékét megmentő Rongyos Gárda 100. évfordulós jubileumán, a nyugat-magyarországi szabadságharc kirobbanásának 100. évfordulóján, augusztus 28-án.

A Farkasréti temetőben lévő emlékmű Vámossy Tibor rongyos gárdista sírja fölött található. Az emlékművet sok évi küzdelem után sikerült felújíttatni a Honvédelmi Minisztériummal Novák Előd országgyűlési képviselői kezdeményezésére, de a kormány végül gyáván lemondta a meghirdetett felavatást, így a Rongyos Gárda emlékének ápolása a magunkfajtákra vár.

A temetőben lévő emlékműhöz éveken át számos alkalommal szervezett méltóságteljes megemlékezést Novák Előd, és az intézmény vezetője most is írásos hozzájárulást adott előzetesen. Azonban felsőbb utasításra visszavonták azt: a Budapesti Temetkezési Intézet névtelen levelet küldött Novák Elődnek, melyben nem létező leszármazottakra hivatkozva idén kitiltották a hagyományos megemlékezést. Ezért a Mi Hazánk Mozgalom magyarázatot vár Karácsony Gergelytől, hogy az ő politikai utasítására vonta-e vissza az engedélyt a fővárosi önkormányzat intézménye, illetve kérjük a kitiltás feloldását. Ha a főpolgármester a tiltást fenntartja, akkor is megtartjuk megemlékezésünket: a főbejárat melletti közterületen (ahova bejelentésünket a rendőrség most tudomásul vette), majd magánszemélyként mehetnek át a megemlékezők koszorút, virágot, mécsest elhelyezni. A Rongyos Gárdát elhallgatják: kihagyják a tankönyvekből, film sem készül dicsőséges küzdelmeikről. De a nemzeti hősökről való megemlékezésünk jogát senki sem vonhatja meg!

Jelentések

Az ’56-os pesti srácokhoz hasonlóan az idegen megszállás ellen harcoló, 19 éves műegyetemistaként hősi halált halt Vámossy Tibornak nincsenek leszármazottai, amint az már évekkel korábban hírként is megjelent. Az oldalági, külföldön élő rokonoknak a Rongyos Gárdát szégyellő álláspontja is már évek óta ismert, MTI-hír is volt, a temető a hozzájárulását mindezek ismeretében adta meg a hagyományos rendezvényre, így szerveztük és hirdettük meg a jubileumi eseményt. Korábban az oldalági, távoli rokonoknak nem is volt annyira fontos, hogy rendezzék a sírhely megváltását, azt Novák Előd szorgalmazása nyomán nyilvánították védett sírrá, illetve országgyűlési képviselői kérdésére a honvédelmi miniszter is felvállalta egy levél erejéig magának a Rongyos Gárda emlékének az ápolását is, nemzeti hősnek nyilvánítva Vámossyt Tibort is.

A megemlékezés most a magunkfajtákra vár, hívunk minden hazafit! – áll a Mi Hazánk Mozgalom közleményében.

Kövess minket -on és -en!

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Brüsszelben a különleges egységek tartottak házkutatást a NATION nevű belga nacionalista párt volt vezetőjénél, Hervé Van Laethemnél. Otthonát átkutatták, őrizetbe vették, majd hosszas kihallgatás után végül vádemelés nélkül elengedték, de a telefonját és a laptopját lefoglalták.

A német rendőrség összehangolt akcióban csapott le Brémában öt német nemzetiszocialistára. A házkutatások során egy puskát, több pisztolyt, késeket, machetéket, valamint nagy mennyiségű propagandanyagot foglaltak le.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

1943. szeptember 12-én délután 2 órakor német vitorlázó-repülőgépek szálltak le a 2112 méteres Gran Sasso hegycsúcsán, és mindössze háromnegyed óra alatt kiszabadították Olaszország vezérét, a Duce-t. 

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

Miközben a Wehrmacht katonái a rommá lőtt Berlin utcáin elszánt és hősies küzdelmet folytattak a Vörös Hadsereggel, 8,5 méterrel a Birodalmi Kancellária kertje alatt, egy türelmes asszony álmai a beteljesülés előtt álltak.

Egy 35 éves zsidó férfit mellkason szúrtak Brooklyn Crown Heights negyedében, miután támadója antiszemita szidalmakat kiáltott – közölték a hatóságok.

I. e. 5. évszázad: A római civilizáció egy erős patriarchátus, az apák felelősek feleségük és gyermekeik tetteiért, és abszolút hatalommal rendelkeznek a család felett (beleértve az élet és halál feletti hatalmat).

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

Most, amikor szívemre tett kézzel és felemelt fővel esküszöm, hogy mindörökre ott hagyom a szélsőbaloldalt és katonás, kemény léptekkel átmasírozok a legszélsőjobboldal frontjára, be kell vallanom, hogy ezt végtelen keserűséggel, nagy kíváncsisággal és ugyanakkor örömkönnyet fakasztó forró magyarsággal teszem.

Több mint 40 éves dél-afrikai tartózkodásom alapján szeretném megosztani személyes véleményemet a Dél-Afrikában élő feketékről.

„Púpos gnóm”, „vörös hóhér”, „a diktatúra legvéresebb hiénája”, „egy emberkeverék karvalyból és hiénából gyúrva” – írták a korabeli újságok a Tanácsköztársaság bukását követően Korvin Ottóról. „Nemes jellemű, izzó lelkű forradalmár”, „egy elvi vasember” – zengtek róla dicshimnuszokat az 1945–1989 közötti politikai rendszerek tollnokai.

Bár jómagam nem nézem az egyik kereskedelmi tévécsatornán szerdánként (be)sugárzott, A szökés című amerikai sorozat epizódjait (eddig azért mégsem terjed a hollywoodi népbutítás – egyébként rendszeres – „élvezete” terén egy fakírt is megszégyenítő mazochizmusom), miután kezembe került az említett opuszt a gyorséttermi hálózatok (genius loci!) törzsközönségének reklámozó kiadvány, nem állhatom meg, hogy ne reflektáljak rá.

A Führer nem lett öngyilkos Berlinben, hanem elmenekült, és vígan élt tovább?

1945. február 11-én a budapesti német-magyar helyőrség lőszere és élelme fogytán volt, a magyar főváros fegyveresen nem volt tovább tartható.

Az 1938. november 2-i első bécsi döntés visszaadta Magyarországnak a Felvidék magyar többségű részét. E döntés előzményei az 1938. szeptember 30-i müncheni egyezményre mennek vissza.

A Life Magazine hét évtizeddel Berlin eleste után tett közzé korábban ismeretlen, a szovjet megszállás után két héttel az úgynevezett Hitler-bunkerben és annak környékén készült fényképeket.

Habár Benito Mussolinit, a Ducét 1945-ben, 61 évesen kommunista partizánok bestiálisan meggyilkolták, a dinasztia a mai napig meghatározó az olasz politikai és közéletben, leginkább Alessandra Mussolini miatt.

A II. János Pál pápa téri épület helyén luxuslakásokat építene egy libanoni beruházó, így nem sok idő maradt a további kutatásokra, a mélyben fekvő objektum feltérképezésére.

Nyugat-Európában zajlik az élet. Arrafelé szerencsére elmúltak már azok a letargikus idők, amikor unatkozó lakói kénytelenek voltak szürke egyhangúságban tengetni mindennapjaikat.

A második világháború éveiben a hadifoglyokat, illetve a német nép ellenségeit rendszeresen a Gestaponak, és az SD-nek (Biztonsági Szolgálatnak) valamint a katonai hírszerző szolgálatnak adták át kihallgatásra.