Kövess minket 
-on és 
-en!
Nem változtatják meg a New York állambeli Swastika falu nevét, annak ellenére, hogy zsidók és liberálisok panaszt tettek, mert az elnevezés rossz emlékeket ébreszt a "történelemben jártas" polgárokban.
A szvasztika ősi napszimbólum, az élet körforgásának, a halhatatlanságnak, de a szerencsének is a szimbóluma. Adolf Hitler a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt jelképének választotta, a horogkereszt ez után lett világszerte ismert, mint a nemzetiszocialista, fajvédő mozgalmak jelképe, így a "modern és szabad" demokráciákban ma már tiltott jelkép.
A város nevéről szeptember 14-én szavaztak, miután egy New York-i látogató "megdöbbent" a falu nevén, ám a külső nyomás ellenére sem voksoltak a változtatás mellett.
Volt egy másik Swastika nevű falu is a kanadai határ túloldalán, Ontarióban. A település nevének semmi köze a nemzetiszocializmushoz, mivel a 19. századi századforduló idejére nyúlik vissza. Akkoriban két fivér, Jim és Bill Dusty kutatott a környéken ezüst után. Ezüstöt ugyan nem találtak, mégsem utaztak oda teljesen habókra, mert aranyat viszont igen. Megalapították 1907-ben a Swastika aranybányát, amely onnan kapta nevét, hogy a testvérek szvasztika szerencsemedált viseltek.
1908-ban a vasút is megérkezett, ekkor alapították meg a Swastika Bányászati Társaság, ez lett a későbbi város névadója. 1911-től lendült fel igazán a bányászat, tömegek költöztek Swastikába, ahol egymás után létesültek szállodák, iskolák, hotelek, egyszóval felfejlődött a település.
A második világháború idején, amikor a Kanada, mint a Brit Nemzetközösség tagja, már hadban állt Németországgal, átnevezték a falut Winstonra (Churchillre utalva), de erről a falu lakóit nem kérdezték meg.
|
|
|
|
|
|
