Kövess minket -on és -en!

Megszüntette a rendőrség a „tiltott önkényuralmi jelkép használata” miatti nyomozást Szálasi Ferencné sírjának ügyében – derül ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatásából.

A rendőrségi indoklás szerint nem történt bűncselekmény a zsidó-liberális média képviselőit „nyilaskeresztre emlékeztető” szimbólum elhelyezésénél. Arról, hogy milyen szakértői vélemények alapján szűntették meg a vizsgálatot, részleteket nem árultak el, de azt közölték, hogy gyanúsítotti kihallgatás nem történt az ügyben.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a sajtó megkeresésére elmondta, a főváros részéről az ügyet lezártnak tekintik az „egyértelműen a temetői rendeletbe ütköző”, szintén a kereszttel és a Szálasiné Lutz Gizella mellett Szálasi Ferencet is ábrázoló képpel a sírkőre kerülő „Szálasi Ferenc emlékére” felirat letakarásával. A képpel kapcsolatban elmondta, sok sírkövön látni hasonlókat, a sírban nyugvókat akár családjuk körében, így az ellen kifogásuk nem lehet.

A keresztről való döntést sem tartja önkormányzati hatáskörnek, hiszen az ehhez hasonló ideológiai, jelkép-értelmezési kérdések messzemenő vitákat szülnének, amik nem egy városvezetés feladatai. A jelkép vizsgálatának Magyar Tudományos Akadémia általi vizsgálatát ugyan maga a főváros is tervbe vette, de az üggyel kapcsolatos rendőrségi nyomozás elindulása miatt végül nem látták azt szükségesnek.

Kiss Ambrus elmondta azt is, nem szeretnék, hogy politikai csatatérré változzon a temető, remélik, hogy a jelenlegi állapot és a rendőrségi döntés nyomán valamelyest nyugvópontra juthat a sír körüli „botrány”.

Meg nem erősített információk szerint amíg a sírkő az első cikkek megjelenése idején „szabályellenesen”, az elvárt engedélyeztetési folyamat végigjárása nélkül került a helyére, addig ma már szabályosan áll ott.

A temetőhöz időközben beadták a szükséges vázrajzot, amin a feliratokat, jelképeket egyébként nem kell szerepeltetni, így a sírjel jelenlegi állapotában szabályosnak tekintendő.

Kövess minket -on és -en!

Gyomorforgató riportban sajnáltatja a 2023-as budapesti antifa terrortámadásokban való részvételért a Fővárosi Törvényszék előtt álló, magát nőnek képzelő és ezért nevét hivatalosan is Majára változtató Simeon Ravi Truxot a Deutsche Welle magyar kiadása.

A francia származású feledhetetlen Leon Degrelle tábornok (Belgium, 1906-1994) a második világháború utolsó életben maradt nagy, keresztény és jobboldali politikai és katonai vezetője volt.

1945 tavaszán Németország az egyre növekvő veszteségek miatt kénytelen volt felszólítani a legfiatalabbakat is, hogy lépjenek be a Wehrmacht soraiba.

A melbourne-i nemzetiszocialista Jacob Hersant elmondta: örül, hogy visszanyerte szabadságát, miután letöltötte egyhónapos börtönbüntetését „tiltott náci tisztelgés nyilvános bemutatása” miatt.

Az Antifa vállalta magára a felelősséget az AfD hamburgi frakcióvezetőjének az autója elleni támadásért.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

Ahol éltünk, a tél már október közepén beállt, az Okán április közepe táján indult meg a jégzajlás. Brigádunkat a zajlás megindulásakor a folyóhoz vezényelték, partőrök lettünk.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

Tanúk, trombitálás, skandálás – ismét hangosan vette kezdetét a 2023-as antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A teremben Simion Trux ismét a bv. kommandósai gyűrűjében érkezett, a padsorokban a német vádlott antifa szimpatizánsaival, eközben az utcán többször is kiabálva követeltek a terroristáknak szabadságot.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

Bárhogy is zajlott le a magyar állam Kárpát-medencébe költözése, azaz a honfoglalásnak nevezett folyamat, annyi tény, hogy a környező nagyhatalmaknak nagyon nem tetszett.