Kövess minket -on és -en!

A Duce többször is farkasszemet nézett a halállal és mindig sikerült felülkerekednie. Túlélte az első világháború kegyetlen csatáit, valamint számos merényletkísérletet is.

Benito Mussolini élete során rengetegszer került életveszélyes helyzetbe, azonban csodával határos módon mindegyik alkalommal legyőzte a halált. Az első világháborúban az osztrák-olasz határ mentén harcolt, ahol sokat kellett szenvednie a hidegtől, az esőtől, a sártól és az éhségtől.

„A hegyvidéki lövészárkokban eltöltött néhány hónap életem legkeményebb próbatétele volt” – írja önéletrajzi visszaemlékezéseiben.

Mussolinit képzettségéből adódóan írnoki, titkársági feladatokra osztották volna be, ő azonban elutasította az iroda biztonságát és veszélyes felderítő küldetésekre jelentkezett, az 1916-os évet pedig lövészárokban töltötte.

1917. február 22-én egy felrobbanó aknagránát megsebesítette, emiatt a következő hat hónapot kórházban töltötte, ahol 44 repeszdarabot operáltak ki testéből. Visszaemlékezése szerint 27 műtétet végeztek rajta és a beavatkozások során az orvosok nem alkalmaztak fájdalomcsillapítót, így irtózatos fájdalmak gyötörték. A kórházat az ellenség bombázni kezdte, Mussolinit pedig – állapotából adódóan – nem tudták kimenekíteni, ezért napokig az ellenséges tűz alatt álló kórház romjai között feküdt.

A későbbi Duce ezt is megúszta, de felépülése után már nem tért vissza a frontra.

A háború végét követően a fasiszta mozgalom élére állva 1922-ben Olaszország vezetője lett. Hatalomra jutását azonban Itália ellenségei nem ünnepelték. Egyesek olyannyira elvetemültek voltak, hogy merénylet útján akarták eltávolítani a Ducét az ország éléről.

1926 áprilisában egy ír–angol származású hölgy, Violet Gibson lőtt rá Mussolinire, aki hihetetlen módon túlélte az incidenst: a golyó csupán az orrát súrolta.

Ugyanezen év szeptemberében egy anarchista antifasiszta, Gino Lucetti gránátot hajított a Duce kocsijára, ám az lepattant a jármű szélvédőjéről és a járdán robbant, Mussolini sértetlenül megúszta. Októberben újra rálőttek a nyitott kocsiban Bologna városába látogató olasz vezetőre, aki ezúttal sem sérült meg.

Az 1931-es év is sűrű esztendő volt, bár itt már nem forgott közvetlen életveszélyben az olasz diktátor, mert a merényleteket szervező két anarchistát, az amerikai Michele Schirrut, majd az olasz Angelo Sbardellottót még azelőtt elfogták, hogy akcióba léphettek volna.

Mussolini végül a második világháború végén, 1945 áprilisában lelte halálát. A bosszúszomjas partizánok a Comói-tó melletti Dongóban elfogták és szeretőjével, Clara Petaccival együtt kegyetlenül kivégezték. A bestiálisan meggyilkolt vezér holttestét barbár módon egy milánói benzinkút tetőszerkezetére akasztották.

Kövess minket -on és -en!

Egy friss YouGov európai közvélemény-kutatás szerint az európaiak (hat európai nemzet) nagy többsége immár ellenszenvet érez Trump Amerikájával szemben (a franciák 62, az olaszok 63, a britek 64, a spanyolok 66, a németek 72, a dánok 84 százaléka).

Spanyol falangisták tartották gyűlésüket október 12-én Vitoria-Gasteiz városában, amikor antifasiszták támadtak rájuk. A Falange Española de las JONS által szervezett Spanyolság Napja (Día de la Hispanidad) rendezvényt a baszk rendőrség biztosította, azonban a megjelent baszk antifasiszta ellentüntetők könnyen áttörtek a csekély rendőri erőkön.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

A híres német orvos, Josef Mengele, svájci történészek szerint a második világháború után többször is az országban tartózkodhatott. Az akták ezt segíthetnek feltárni.

Amikor 2002-ben útjára indítottuk a felvonulást, Trianon ügye még szinte teljesen száműzve volt a közéletből. A nemzet szétszakításáról, a magyarságot ért történelmi igazságtalanságról alig esett szó, a hivatalos politika pedig kerülte a kérdést.

Egy alsó-ausztriai vendéglő április 20-án – Adolf Hitler születésnapján – felvette az étlapjára a diktátor egykori kedvenc ételét, a tojásos nokedlit. Az eset hatalmas botrányt kavart – írja a Heute.at.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Egészen döbbenetes és felháborító dolgok történtek a Bács-Kiskun vármegyei Fajszon. A Fogaskerék új részében egy édesanya nyilatkozik arról, hogy barátnőjének a filippínó élettársa szexuálisan molesztálta hétéves kislányát.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Egy férfit, aki SS-egyenruhába öltözve jelent meg egy georgiai bárnál, őrizetbe vettek, miután egy zsidó nő arcába vágott egy söröskorsót, eltörve annak orrát – írja a New York Post.

A német rendőrség a minap másodszorra hajtott végre több tartományban razziát a Der Schelm nevű nemzetiszocialista könyvkiadó ellen. Ezzel egyidőben Spanyolországban és Lengyelországban is végrehajtottak az ottani hatóságok házkutatásokat a német rendőrállam kérésére.

A német nacionalista zenekar, a Landser, korábban betiltott dala, a „Wacht an der Spree” kapcsán megint komoly hisztériát robbant ki Bajorországban.

Donald Trump háborúval kapcsolatos retorikája olyan, mintha egy skizoid bohócot hallgatnánk. Az egyik nap azzal dicsekszik, hogy a „Midnight Hammer” hadművelet Irán atomlétesítményeit kráterekkel teli parkolóvá változtatta, a következőn pedig azzal riogat, hogy az iráni atomfenyegetés olyan létfontosságú vészhelyzet, amely közös amerikai–izraeli támadást igényel.