Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A fejlesztők számára „kínos” problémákba futott a Google képgeneráló mesterséges intelligenciája, a javításig nem is lehet tőle emberábrázolást kérni.

Nem lehet embereket tartalmazó képeket generálni a Google mesterséges intelligenciájával, a Geminivel, miután az a felhasználók szerint színes bőrűként mutatott be történelmi fehér bőrű történelmi személyeket.

A Google a visszajelzések után maga függesztette fel az emberábrázolást a Geminiben. A chatbot amerikai az alapító atyákat és Wehrmacht katonákat is színes bőrűként mutatott be az általa generált képeken.

„Már dolgozunk a Gemini képgeneráló funkcióját érintő, közelmúltban felmerült problémák orvoslásán” – közölte a Google egy X-bejegyzésben, amire a The New York Times figyelt fel. A cég a posztban megjegyezte, hamarosan kiadnak egy javított verziót a képgeneráló modellből, addig pedig felfüggesztik annak lehetőségét, hogy embereket ábrázoló képeket lehessen generáltatni a Geminivel.

Az egyik felhasználói beszámoló be is mutatja a problémát: a „Generálj egy képet egy 1943-as német katonáról” parancsra a chatbot fekete bőrű és ázsiai embereket is német egyenruhában ábrázol. (Annyi trükk azért volt a parancsban, hogy az angol „soldier”, azaz katona szót direkt elírta a felhasználó „solidier”-re: ezzel megkerülhető az MI azon védelme, mely egyébként tiltaná a „náci” képek generálását – jegyzi meg az Engadget.)

Egyes felhasználók ráadásul arra is felhívták a figyelmet, hogy bizonyos etnikumokhoz tartozó személyeket minden további nélkül ábrázolt a Google MI-je, de ha kimondottan „fehér” embert kért tőle valaki, akkor visszautasította a kérést – „káros sztereotípiákra” hivatkozva.

Egyelőre tehát a Google dolgozik a megoldáson, addig pedig semmilyen, embereket ábrázoló fotót nem lehet készíttetni a chatbottal.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Pénzgyűjtésbe kezdett a 2023-as antifa támadások kitervelőjének és elsőrendű vádlottjának, Ilaria Salisnak családja.

1944-ben és 1956-ban a történelem megismételte önmagát. Az 1944/1945-ös vérhullással újabb magok kerültek az áldott magyar földbe.

Alig néhány hónappal a harcok után elindult a feleslegessé vált eszközök hasznosítása a megszállt és kettészakított Németországban.

Azokat az ausztrálokat, akik nyilvánosan nemzetiszocialista tisztelgést mutatnak be Victoria államban, tetemes pénzbírsággal vagy akár egy év börtönnel is sújthatják az új törvényjavaslat értelmében.

A 20. századi magyar történelem legsötétebb időszaka köthető Rákosi Mátyás nevéhez, aki hasonlóan a legtöbb kommunistához, a legmesszebbmenőkig álságosan élt.

Egy Simon Knittel antifaiszta összefogott, a Laut gegen Nazis (Hangosan a nácik ellen, LGN) nevű szélsőséges szervezettel és egy hamburgi ügyvédi irodával, hogy a védjegyhivatalon keresztül kisajátítsák a hazafias jelszavakat.

A ceglédi táborban 1945 elején mint elhurcoltakat bevagoníroztak bennünket, azzal a mesével, hogy Debrecenbe visznek, és ott az új magyar hadsereg tagjai leszünk.

Oroszok és civil román rendőrök vették körül 1945. január 2-án Érdmindszentet. Senki sem távozhatott.

Amint azt tudjuk, a Fidesz „nemzeti és keresztény” rendszerében nincs helye annak, hogy a hazafiak közterületen megemlékezzenek az 1945-ös budavári kitörés hőseiről, ellenben a szélsőbaloldali antifasiszta csoportok a tavalyi események dacára is demonstrálhatnak a mai napon.

A balközép zöldpárt berlini politikusa Adolf Hitlert éltette, amikor a rendőrök éppen alkoholtesztre vitték.

Mint ismert, az elmúlt napokban szörnyű esemény rázta meg Írországot: egy algériai migráns Dublinban megkéselt három kisgyereket.

William Joyce-ra gyakran utalnak „Lord Haw-Haw” néven, ami viccnek tűnik, és ami tényleg az is. Akik azonban valóban tudják, ki volt Joyce, tisztában vannak vele, hogy kivételes ember volt, aki Nyugat-párti nézeteiért szenvedett mártírhalált.

Súlyos börtönévekkel fenyegetnek egy fiatal férfit Michigan államban, miután horogkeresztet festett egy zsinagóga falára.

November 8-án reggel 6 órakor rendőrök százai kutattak át több baloldali szélsőségesek által lakott ingatlant Szászországban és Türingiában.

1945 február 13-án, nem sokkal este 10 óra előtt a nyugvóra készülő szász főváros, Drezda, „az Elba parti Firenze” belvárosának ablakai remegni kezdtek a város fölé berepülő brit bombázókötelék motorjainak egyre jobban erősöd, vészjósló basszusától.