Kövess minket: Telegram — XVkontakte

1921. május 1-jén Nagykőrösön látta meg a napvilágot nemes Molnár Gyula ezredes és Langer Jozefin gyermekeként.

Felmenői több nemzedéken keresztül katonák voltak, ezért a fiatal László is komoly elhívást érzett a honvédségi pályára. A katonai pályára senki nem kényszerítette, a hivatást az elődei iránti tiszteletből és hazafias érzelmektől vezérelve választotta. Nemzeti öntudatát mi sem bizonyítja jobban mint az, amikor 17 évesen társaival egy szabadcsapat szervezésen gondolkodott, hogy visszafoglalják a Felvidéket.

Iskolaéveit a leghűségesebb városban, Sopronban töltötte. 1938-ban Kassa visszatérése meghatározó élmény volt számára, hiszen a Rákóczi Honvéd Reáliskola növendékeként ő maga is díszőrséget állt II. Rákóczi Ferenc sírjánál.

A sikeres érettségi vizsgája után, 1939-ben vonult be a kassai Magyar Királyi “Horthy Miklós” Repülő Akadémiára, ahol 1942. június 18-án hadnaggyá avatták, és az I. vadász gyakorló repülőosztály kötelékébe került. Tisztavatására akkor került sor, amikor Magyarország már 1 éve hadviselő fél volt a háborúban.

Mindez rányomta a bélyegét az élete további szakaszára, ugyanis 1943-tól a keleti frontot teljesített szolgálatot, ahol az első légi győzelmét aratta augusztus 16-án. Az év végére már nyolc győzelmet tudhatott maga mögött. A hadi helyzet fordultával 1944-ben honi légvédelmi feladatokra helyezték át Magyarországra. Ekkor a haza légterének védelmére létrehozott 101. Puma vadászrepülő osztály kötelékében szolgált. Tehetsége és bátorsága szeretett szülőföldje védelmében is megmutatkozott. Számtalanszor került bevetésre amerikai és szovjet bombázók ellen, nem egyszer túlerővel szemben harcolt. Első hazai sikerét 1944 nyarán aratta. Utolsó bevetésére 1944. augusztus 7-én került sor.

A mindössze 23 éves hadnagy egy a Rába felett vívott légicsatában vesztette életét, repülője a káldi erdőben zuhant le. Vitéz nemes Molnár László katonai pályája során 123 bevetésen vett részt és 25 győzelmet aratott az ellenség felett. 1944. augusztus 14-én katonai tiszteletadással helyezték örök nyugalomra Sopronbánfalván.

Vitéz nemes Molnár László a Magyar Királyi Honvédség azon kevésbé ismert hősi halottai közé tartozik, aki az emberi helytállásra, a hősiességre, a bajtársiasságra és a hazaszeretetre mutatott példát.

Forrás: Nacionalista Zóna

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A második világháború lezárást követő vérgőzös évek feltárása, megismertetése a nyilvánossággal, valahogy elfelejtődött az 1990-es "rendszerváltozás" óta.

A New Hampshire-i főügyész hivatala polgárjogi pert indított egy nemzetiszocialista csoport ellen, amiért megzavartak egy transznemű deiváns által gyermekeknek előadott érzékenyítést egy helyi kávézóban.

Hatalmas felháborodást váltott ki Rébecca Chaillon bevándorló hátterű francia „művész” legújabb színi előadása, melyben fehér játékbabákat húznak karóba a „rasszizmus ellen tiltakozva”.

A magyar származású önkéntesekből felállítandó Waffen-SS hadosztályok ügyében a tárgyalások még a Lakatos-kormány idején megkezdődtek. Az írásbeli, előzetes megállapodást végül is Beregfy Károly, a Szálasi-kormány honvédelmi minisztere és Otto Winkelmann, a magyarországi német SS- és rendőri erők parancsnoka 1944. október 23-án írta alá Budapesten.

1945. február elejére a neuhammeri táborban kiképzés alatt álló magyar hadosztályok (az SS 25. „Hunyadi” és 26. „Hungária” fegyveres-gránátoshadosztályai) által elfoglalt elhelyezési körleteket a szovjet csapatok egyre jobban megközelítették.

Kilencvenesszeres életfogytiglant kapott egy amerikai fehér fajvédő aktivista, aki négy évvel ezelőtt színes bőrűekre kezdett lövöldözni egy mexikói határmenti bevásárlóközpontban.

A 350 kilós német birodalmi sas bronzszobrát, amely a Graf Spee nehézcirkálót díszítette egykor, még 2006 elején emelték ki a tengerből Uruguay partjainál.

A liberális brit bíróság „elkötelezett fajgyűlölőknek” nevezte őket, akik a bíró szerint „terrorizmusra buzdítottak”.

Az 1930-as években a hollywoodi stúdiófőnökök is Adolf Hitler előtt hajlongtak a Metro-Goldwyn-Mayer médiatársaság egyik vezetője pedig még zsidó feleségétől is elvált a német nemzetiszocialisták javaslatára.

A 84 éves Bosnyák Imrét, a Nyilaskeresztes Párt egykori propagandistáját, 1997. augusztus 24-én temették a Rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájába.

Az immár száz napja tartó folyamatos szőnyegbombázásokkal az izraeli hadsereg (IDF) elhomályosította az angol–amerikai haderő egyik legfényesebb második világháborús hőstettét, amely abból állt, hogy 3 nap alatt letarolta Drezda épületeinek harmadát, ártalmatlanítva 25 ezer „nácit és potenciális nácit”.

Furcsa észjárásuk van a németországi hatóságoknak: minél aktívabb és erőszakosabb a szélsőbaloldali Antifa, annál inkább fellépnek a nacionalista színtér ellen. Abszurd? Igen, de pont ez a valóság.

Neobolsevik Amerikában a fehéreket – konkrétan a heteroszexuális fehér férfiakat – hibáztatni az elképzelhető összes társadalmi gondért, bajért, bánatért valósággal nemzeti sportnak számít, amely a feketék és az etnomazochista fehérek körében hovatovább népszerűbb még a kosárlabdánál is.

1919. június 24-én robbant ki a tanácsköztársaság ellen szervezett legjelentősebb felkelés. A törekvés elbukott. Árulás, rossz időzítés, szervezetlenség, naivitás, ezek egyszerre okolhatóak a kudarcért.

Engem és a legjobb barátnőmet együtt vittek ki a Gulágra. Mariska, a barátnőm, öt évvel később térhetett haza, mint én. Ő is visszajött a szülőfalunkba. Azon nyomban meglátogattam...

Anti-antifa, white pride és „gyűlölünk mindenkit” a IX. kerületi diákok falán Fradi-tabló keretében.