Kövess minket -on és -en!

Aki nem kíváncsi rövid bevezetőre, az a cikk alján található linkről töltheti le Harold A. Covington regénysorozata első részének (A Hollók hegye) magyar fordítását.

A fehér kultúra elnyomottságáról

A magyar kultúra feletti teljes körű baloldali, liberális, zsidó uralom hatalmas szólásszabadságunk közepette tonnaszám ontják magukból megvezetett vagy éppen pénzre, hírnévre vágyó szerzők a fehér bűntudatot mindig egyre jobban elmélyítő ún. kultúrát, a fajkeverés, szexuális elferdülések, erkölcstelenség, drogok elfogadottságát támogató ún. műveket. Ömlik a szenny. Tévécsatornák helyett már csak tévékanálisok vannak. Ráadásul az utóbbi években egyre erőteljesebbé válik az eleinte teljesen cenzúrázhatatlannak gondolt világháló cenzúrája is, ott is már csak bizonyos körök erőltethetik ránk véleményüket, a többieknek kuss a neve. 

Nem könnyű dolog ebben a szennyárban olyan műveket találni, amelyek egy valóban jobb világról szólnak. Most nem a Mein Kampfról vagy Szálasi, esetleg Julius Evola műveiről beszélek, a klasszikusokhoz mindig vissza lehet nyúlni. Amit én hiányolok, azok a kortárs művek. Vannak persze olyan modern filmek, könyvek, melyek eljátszadoznak a gondolattal, hogy mi lett volna, ha a nácik nyerik a második világháborút. Jó példa erre az HBO filmje, a Harmadik Birodalom (Fatherland). Ezek a - többnyire Hollywood szellemében készített - filmek viszont végső soron mind szörnyű lehetőségként mutatják be a nácik uralmát, érthető okokból.

Aki keres, talál

Kortárs nemzetiszocialista ihletésű művekről hallani sem lehet, de még egyszerűen nemzeti érzelmű alkotásokról is alig-alig. Ez a hiányérzetem vitt rá néhány éve, hogy a világhálón rákeressek nemes egyszerűséggel a "nemzetiszocialista irodalom" kifejezésre, persze angolul. Elsők között szerepel Andrew McDonald A Turner naplók (The Turner Diaries) című könyve, mely még a hetvenes években íródott, és egy, az 1990-es években az egész világon végigsöprő fehér faji háború diadalmenetéről szól, melynek végeredménye egy atomháború után felépülő tisztán árja világ. Jó kis sztori, hogy úgy mondjam, de nekem kissé túlzottan nagyravágyó, valamint nem értek egyet az ilyen mértékű pusztítás szükségszerűségével. Álomszerű az egész, olyan, amit olvasva az ember folyamatosan azt érzi, hogy ebből úgysem lesz semmi.

Egy másik ilyen mű egy bizonyos Harold A. Covington műve volt, A Hollók hegye (The Hill of the Ravens) címmel. Sőt, nem is csak egy regényről van szó, mindjárt egy öt könyvből álló sorozatról! Ráadásul ezt még megtoldanám azzal, hogy ezek a művek egy valós, világméretű kezdeményezésből születtek, lévén, hogy a szerző a Northwest Front szervezet vezetője. E csoport célja az egész világból minél több nemzetiszocialista, fehérpárti, árja származású ember összegyűjtése az USA északnyugati államaiba, hogy ott majd egy faji forradalom által létrehozhassanak egy nemzetiszocialista alapokon nyugvó, fajilag tiszta, fehér államot, az Északnyugati Amerikai Köztársaságot (Northwest American Republic). Ez sem kis cél, de ami megragadott a regényben, az a részletessége.

Harold A. Covington a Northwest Republic zászlajával

A regénysorozatból egy olyan, valóban utópisztikus állam képe rajzolódik ki, amely valóban működhet. Ha egy átlagembert megkérdeznének arról, hogy miként képzel el egy "náci" országot, akkor nagy valószínűséggel annyit mondana, hogy mindenki "Sieg Heil!" kiáltással üdvözöl mindenkit, és minden utcasarkon ott díszeleg egy Adolf Hitler szobor. Emellett káosz és erőszak uralkodik e képzelt országban. A Hollók hegye és folytatásai ezzel szemben egy szilárd világnézeti alapokon nyugvó, vasököllel és mégis jó szándékúan vezetett, boldog és kiegyensúlyozott társadalmat és államot mutat be. Emellett a szereplők is érdekesek, a történet is jó, izgalmas, és mindegyik regény tele van meglepő fordulatokkal.

A Hollók hegyét végigolvasva megszületett bennem az elhatározás, hogy elkészítem a magyar változatot, én ezzel tudok hozzájárulni a nemzetekben és a fehér fajban hívők "kultúrafogyasztásához". Több év munkája van ebben a fordításban, és bár a szerző sajnos nem élhette meg a magyar változat elkészültét, remélem, néhány izgalmas napot, hetet szerezhetek ezzel a magyar olvasóközönségnek. Nem vagyok profi műfordító, így az esetleges hibákért ezúton is elnézést kérek.

A Hollók hegye

Csaknem négy évtized telt el a nemzetiszocialista elvekre épülő Északnyugati Amerikai Köztársaság létrejötte óta. A véres és elhúzódó forradalomból született ország rövid történelme során számtalan kisebb-nagyobb külső támadástól volt kénytelen megvédeni magát, de mostanra egy virágzó, fajilag tiszta, fehér társadalom éli benne békés mindennapjait. A régmúlt forradalom egy gyűlölt árulója levelet küld az államelnöknek, melyben ártatlannak vallja magát, és az igazságot követeli. Az egyre furcsább rejtély tisztázását az Állambiztonsági Ügynökség egyik legjobb emberére, Donald Redmondra és társára, Hennie Nelre bízza az államelnök. Bár az áruló, Trudy Greiner bűnösségét számtalan bizonyíték támasztja alá, Redmond ügynök mégis olyan részleteket derít fel az ügy kapcsán, mely az egész állam létét és jövőjét is veszélyeztetheti. Tényleg Trudy Greiner volt az áruló, vagy a valódi bűnös majd' negyven éve bujkál a Köztársaságban?

Harold A. Covington regénye, A Hollók hegye egy izgalmas fordulatokkal teli politikai krimi, mely igazi felüdülést kínál a liberalizmus bűzös tengerében fuldokló olvasóközönség számára, immár magyar nyelven is.

http://harcunk.info/images/a_hollok_hegye.pdf

Kövess minket -on és -en!

Egy friss YouGov európai közvélemény-kutatás szerint az európaiak (hat európai nemzet) nagy többsége immár ellenszenvet érez Trump Amerikájával szemben (a franciák 62, az olaszok 63, a britek 64, a spanyolok 66, a németek 72, a dánok 84 százaléka).

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

A szovjet diktátor 1939 nyarán a hosszan elhúzódó háborút tartotta országa érdekének, és Adolf Hitler győzelmét sem tartotta túl veszélyesnek – már ha a Szovjetuniónak addig sikerül kimaradni.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

A 32 éves Joel Davist szerdán tartóztatták le gyűlöletre való uszítás és félelemkeltés vádjával Ausztráliában. A letartóztatásra azt követően került sor, hogy a rendőrséget éles kritikák érték az antiszemitizmussal foglalkozó királyi bizottság előtt.

A német külügyminiszter, Johann Wadephul közölte, hogy a jövő héten ismét felveszik a kapcsolatot Magyarországgal, mert jobb fogvatartási körülményeket kívánnak elérni a szélsőbalos erőszakkal vádolt Maja T. (eredeti nevén Simeon Ravi Trux) számára – írja a Die Welt.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

Isabel Peralta, Spanyolország egyik legismertebb nemzetiszocialista aktivistája – aki szoros kapcsolatokat ápol brit szélsőjobboldali körökkel is – erőszakos zavargások középpontjába került.

Amikor 2002-ben útjára indítottuk a felvonulást, Trianon ügye még szinte teljesen száműzve volt a közéletből. A nemzet szétszakításáról, a magyarságot ért történelmi igazságtalanságról alig esett szó, a hivatalos politika pedig kerülte a kérdést.

A nemzetiszocialista vezérkar tagjai között nem kevés zseni akadt, de közülük is magasan kiemelkedett Albert Speer, a Nagynémet Birodalom főépítésze és későbbi fegyverkezési minisztere.

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

Öt Québecben szolgáló katonát függesztettek fel, miután előkerült egy 2023-as felvétel, amelyen egy házibulin nemzetiszocialista karlendítést mutatnak be.

Amikor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége az 1953. március 27-i rendeletével Sztálin halálát követően hivatalossá tette a Berija által előterjesztett amnesztiát, még senki sem sejtette, hogy ez a kegyelem majd másfél millió embert érint.

Jogerősen bejegyezték politikai pártként az Alejandro Biondini által vezetett ultranacionalista szervezetet. Biondinit korábban többször hozták összefüggésbe nemzetiszocialista nézetekkel.

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.