Rákosi Mátyást adtuk az 1848-as szabadságharc lobogóiért cserébe

Kövess minket -on és -en!

Az 1848-1849-es hadilobogók kétszer is megjárták Moszkvát. Közel száz évet kellett várnunk arra, hogy a szabadságharc bukása után orosz földre hurcolt becses zászlók nagy része visszakerüljön Magyarországra.

A magyar állam Rákosi Mátyásért cserébe több mint ötven, 48-as hadilobogót kapott vissza a Szovjetuniótól. Az ünnepélyes átadásra 1941. március 20-án került sor.

A szabadságharc hadilobogói közül több mint 80 zászló került a Magyarországra betörő cári haderő birtokába. Ebből 1849 augusztusában 31 lovassági és 29 gyalogsági lobogót a magyar hadsereg főparancsnoka, Görgei Artúr adott át Világosnál az oroszoknak. Az intervenciós haderő főparancsnoka, Ivan Fjodorovics Paszkevics a zászlókat Szentpétervárra vitte, ahol diadalmenetben mutatták be a szimbolikus szempontból értékes hadizsákmányt a cárnak.

Archívum

A lobogók később Moszkvába, a Kreml történeti múzeumába kerültek. Magyarországon 1867-ig nem volt ajánlatos beszélni az elkobzott zászlókról, sőt a megtorlás tetőfokán Julius Jacob von Haynau Magyarország teljhatalmú parancsnokaként agyonlövéssel fenyegette meg azokat, akik szabadságharcos honvédzászlókat rejtegettek otthonaikban. A zászlókérdés a kiegyezés után is kényes témának számított, és az akkori magyar politikai elit, feltehetően Ferenc Józsefre és a Habsburg-ház érzékenységére való tekintettel, nem feszegette a kérdést. A Monarchia bukása után hatalomra jutó, mélyen antikommunista Horthy-rendszer pedig nem nagyon tudott mit kezdeni a számára életidegen szovjet rendszerrel, így a zászlók ügye hivatalos szinten hosszú ideig fel sem merült, és csak a diplomáciai kapcsolatok felvétele után kezdődtek meg az óvatos tapogatózások.

Rákosi Mátyás volt az egyik cserealap

1934-ben a hadügyminisztérium kezdeményezésére a külügyminisztériumban beindult a diplomáciai gépezet a zászlók visszaszerzése érdekében. A rákövetkező évben a moszkvai magyar nagykövet egy külön kiállítás alkalmával megtekinthette a Forradalmi Múzeumban őrzött 48-as zászlókat. Ezt követően a szovjet félnek egy jegyzéket is átadott, amelyben kérte a Külügyi Népbiztosságot, hogy az állítson össze egy listát a Szovjetunió birtokában lévő magyar lobogókról. Erre a jegyzékre a magyar külügyminisztérium nem kapott választ, és miután Magyarország egyre inkább Németország érdekszférájába került, ami a szovjet-magyar diplomáciai kapcsolatok devalválódásával járt, a zászlókat érintő lajstrom kézhez vétele egyre reménytelenebbnek tűnt.

A lobogók visszaszerzésére csak az enyhülést hozó, 1939 augusztusában megkötött szovjet-német megnemtámadási szerződés után kerülhetett sor. Ez természetesen nem őszinte baráti összeborulás volt, hiszen mind a szovjet, mind a német fél a háborúra készült, de a Molotov-Ribbentrop paktumként elhíresült egyezmény egy ideig meggátolta a két nagyhatalom közötti fegyveres konfliktus kirobbanását.

Budapestnek természetesen gesztusokat kellett tennie a szovjet fél felé, ennek egyik központi eleme a hazai kommunista mozgalom jelentős alakjának, a Tanácsköztársaság egykori kereskedelmi népbiztosának, a 15 éves börtönbüntetés után szabad lábra helyezett Rákosi Mátyásnak az "elengedése" volt: Rákosi 1940 októberében – Vas Zoltánnal egyetemben – a Szovjetunióba távozhatott.

A zászlók ünnepélyes átadására végül 1941. március 20-án Moszkvában, a Vörös Hadsereg központi székházában került sor, amelynek keretében Kristóffy József moszkvai magyar nagykövet a magyar szabadságharc 56 hadilobogóját vehette át. A zászlókkal megrakott, Moszkvából induló különvonat még aznap elindult Magyarországra. Az állomáson díszszázad búcsúztatta a szerelvényt. A lobogókat a szovjetek ténylegesen március 23-án, a szovjet-magyar határon, ünnepélyes keretek között adták át az oda kirendelt magyar honvédeknek. A zászlókat szállító magyar különvonat másnap érkezett Budapestre. A Keleti pályaudvaron egy újabb ünnepélyes fogadásra került sor, amelyről a Keleti Újság 1941. március 25-i számában a következőképpen tudósított:

"A Keleti pályaudvar előtti téren díszszázad sorakozott fel, a Bólyai akadémia hallgatóiból. A szőnyegekkel bevont fogadócsarnokban helyezkedett el 56 zászlóvivő ludovikás egy tiszti küldöttség vezetésével. Ott volt egy orosz küldöttség, egy német csoport és a pályaudvar körül tízezrekre menő tömeg. A magyar Himnusz hangjai melleit gördült be a különvonat, melynek első kocsijában voltak elhelyezve a zászlók és az őrség. Egyenként adták át a nehéz selyemből készült, dús hímzésű, golyótépte honvédzászlókat a zászlótartóknak. Amikor az első zászlókat átadták, hatalmas éljenzés harsant fel a pályaudvar üvegcsarnokában. Sorban vették át a fiatal ludovikások a honvéd lobogókat. Egy-egy foszladozó selyemzászló láttára kicsordult a könny a megjelentek szeméből."

A pályaudvarról a budai várba vitték a zászlókat, ahol a Hadimúzeumban leltek új otthonukra.

A sors iróniája, hogy pár hónappal az ünnepélyes átadás után, a kassai bombázást követően, 1941. június 27-én a Magyar Királyi Honvédség alakulatai benyomultak a Szovjetunió területére. Három év múlva fordult a kocka, a Vörös Hadsereg átlépte Magyarország határait, és az ország belseje felé tört. 1944 novemberében a Hadimúzeumot kiürítették, és annak gyűjteményét – a zászlókkal egyetemben – a Veszprém megyei Doba mellett található Erdődy-kastélyba menekítették a nyilasok, ennek köszönhetően a gyűjtemény megmaradt, de 1945 márciusában szovjet kézre került. A szovjetek a zsákmányt Moszkvába szállították. Később Vörös János honvédelmi miniszter hiába kérte a zászlók visszaszolgáltatását, a szovjet fél hallgatott.

Archívum

Három év múlva, 1948 tavaszán aztán megtört a jég. Az időzítés szovjet részről ideális volt, hiszen az ország abban az évben ünnepelte az 1848-as forradalom 100. évfordulóját. A Szovjetunió a zászlókat azonban nem március 15-én, hanem 1948. április 4-én "Magyarország felszabadulásának" harmadik évfordulójára a Hősök terén rendezett ünnepségen adta át a magyar félnek. Az időpont megválasztása sokak számára tette nyilvánvalóvá, hogy a szovjet érdekszférába került Magyarországon melyik ünnep kap majd nagyobb hangsúlyt a jövőben.

Kövess minket -on és -en!

1945 tavaszán Németország az egyre növekvő veszteségek miatt kénytelen volt felszólítani a legfiatalabbakat is, hogy lépjenek be a Wehrmacht soraiba.

🌍 Ősi motívumok modern köntösben – bemutatjuk a Sunwheel Shopot A Harcunk.info most egy különleges nemzetközi webáruházra hívja fel olvasói figyelmét: a Sunwheel Shop egy olyan online bolt, ahol a történelmi és kulturális szimbólumok modern ruhadarabokon és használati tárgyakon jelennek meg – világszinten elérhető formában, angol nyelven.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

Tektonikus folyamatok zajlanak az amerikai jobboldalon. Tucker Carlson, a messze legbefolyásosabb konzervatív véleményvezér, „egy rákos daganat, amelyet ki kell vágni a konzervativizmus testéből” (Ben Shapiro) és Nick Fuentes, az Amerika-firster, kereszténynacionalista fiatalok (groyperek) bálványa, „egy szemétláda, az egyik legelítélendőbb emberi lény és oxigéntolvaj a bolygón” (Gorka Sebestyén) elásta a csatabárdot, és egy kétórás interjú során az amerikai zsidó lobbi hatalmát boncolgatta.

Több órára csatatérré változtak Torinó utcái, ahol szélsőbaloldali tüntetők csaptak össze a rendőrökkel szombaton. A baloldali pártok Milánóban is tüntettek az amerikai idegenrendészet (ICE) embereinek jelenléte ellen a téli olimpiai játékokon.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

Az athéni fellebbviteli bíróság szerdai jogerős ítéletében bűnszervezetnek nyilvánította a nemzetiszocialista gyökerű Arany Hajnal pártot, és helybenhagyta az öt és fél évvel ezelőtti elsőfokú ítéletet, amely 42 tagjukat bűnösnek találta.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

Megkezdődött pénteken a drezdai tartományi felsőbíróságon a "militáns neonáci csoportként" számon tartott Szász Szeparatisták nyolc tagjának pere.

Riadó! Náciveszély! Égen-földön, éjjel-nappal, mindenhol és mindenkor. A nácik a nyugati liberális-parlamentáris kleptokráciák és a kelet-európai illiberális-autokrata kleptokráciák spájzaiban vannak.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

Nyolc évtizednyi piacdemokrácia, konzumidiotizmus, feminista imperializmus és rendszerszintű férfiellenesség nyomán a nyugati fehér férfi mentálisan jórészt elvesztette a férfiasságát.

A finn légierő kivezeti a szimbólumai közül a horogkeresztet – írja az Associated Press. A légierő hivatalos zászlajáról még 2020-ban törölték a hazafias szimbólumot, de néhány egységnél még ma is használják, a következő időszakban ezek zászlóit és logóit is megváltoztatják majd.

„Csak egy nemesség van, a munka nemessége” – olvasható a falon. Az elmúlt hosszú évtizedek alatt mindenki elfelejtette, hogy a mondat Adolf Hitler szájából hangzott el.

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.

Az 1944 őszén szovjet megszállás alá került Kecskeméten a nyugat-magyarországi harci cselekmények és a világháború vége után is még fél évvel, 1945 karácsonyán is előfordultak a szovjet katonák által elkövetett rablások és gyilkosságok a polgári lakossággal és az újonnan felálló rendőrség tagjaival szemben egyaránt.

A Krummlauf, azaz a kanyar puska a németek kreatív ötlete egy hajlított csövű eszköz volt, amelyet egy MP-44-es puska végére rögzítettek, hogy a katonák átlőhessenek akadályokat anélkül, hogy kitették volna magukat a viszonzott tűznek.

Köztudomású, hogy a férfiak veszélyesebbek, mint a nők, és ezt a közvélekedést a különböző bűnügyi statisztikák is alátámasztják.

Az utóbbi bő egy évszázadban 14 ponttal csökkent az európaiak átlagos intelligenciaszintje.

Hernádnémetiben sokan éltünk német vagy németes nevűek (Schmidt, Fuchs stb.). 1945. január 23-án kora délelőtt két karszalagos nemzetőr azzal keresett meg, hogy várnak a községházán az anyakönyvi adatok pótlására.

1921. december 14-én kezdődött az a népszavazás Sopronban és környékén, amelyen a lakosság 65 százaléka a Magyarországhoz való tartozásra szavazott.

Habár Benito Mussolinit, a Ducét 1945-ben, 61 évesen kommunista partizánok bestiálisan meggyilkolták, a dinasztia a mai napig meghatározó az olasz politikai és közéletben, leginkább Alessandra Mussolini miatt.

1874. április 25-én született Guglielmo Marconi, a drótnélküli távíró Nobel-díjas olasz feltalálója.

Az első nappali, amerikai bombatámadást követő napon, 1944. április 4-én a német légierő főparancsnoksága Cuno Heribert Fütterer altábornagy budapesti német légügyi attasén keresztül saját irányítása alá helyezte a magyar légierőt és légvédelmi tüzérséget.

Az amerikai feketék sok olyan dologban hisznek, ami nem létezik, olyannyira, hogy azt lehet mondani, egy másik dimenzióban élnek, miközben a miénkben beszélnek.