Észak-Erdély és a Székelyföld hazatérése egy nagy, közös nemzeti katarzis volt

Kövess minket -on és -en!

1940. augusztus 30-án Bécsben aláírták azt az egyezményt, mely a hónapok óta tartó magyar-román területi vitát volt hivatott rendezni.

Ennek értelmében visszacsatoltak Magyarországhoz 43 104 km²-t, mely magába foglalta Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, nagyjából 2,5 millió lakossal.

Az 1941-es magyar népszámlálás alapján a területen több mint 2,5 millió lakos élt, ennek 51% magyar, 41% pedig román nemzetiségű volt. Az 1930-as román népszámlálás adatait a területre vetítve a 2,3 millió lakosnak 48% volt román és 42% magyar. A terület átadása szakaszosan ment végbe, az esetleges magyar-román konfrontációt megelőzendő.

Archívum

A Magyar Királyi Honvédség teljes harckészültségben vonult be a visszacsatolandó területre, a műveletben két teljes magyar hadsereg vett részt (a magyar 1. hadsereg a parajdi születésű vitéz nagybaczoni Nagy Vilmos parancsnokság alatt, illetve a magyar 3. hadsereg vitéz Gorondy-Novák Elemér parancsnoksága alatt). Az észak-erdélyi bevonulás szeptember 5-én vette kezdetét nyugati (Szatmárnémeti, Nagyvárad) és északi (Máramarossziget – az 1939 óta magyar fennhatóság alá tartozó Kárpátaljáról kiindulva) irányból.

A magyar lakosság kitörő örömmel fogadta a honvédeket, felszabadulásként tekintve az impériumváltásra. Az észak-erdélyi német lakosság magyarság köré jelentős mértékben asszimilálódott szatmári svábjai is örömmel fogadták a magyar honvédeket, a szász lakosság pedig elsősorban Adolf  Hitlert ünnepelte.

Több Beszterce-környéki településen kifüggesztették a horogkeresztes zászlót és a honvédeket karlendítéssel fogadták. A román lakosság a visszacsatolásra, mint országcsonkításra tekintett. Bár szervezett ellenállásra sehol nem került sor, a felfokozott hangulat több helyen atrocitásokhoz vezetett. A bevonulás szeptember 12-én zárult le, ekkor érték el a magyar csapatok a visszacsatolt terület legkeletibb települését, Sósmezőt.

Kolozsváron és Marosvásárhelyen azonban szeptember 15-én, illetve 16-án ünnepélyes keretek között megismételték a bevonulást Horthy kormányzó és a magyar kormány tagjainak jelenlétében.

A képek a Fortepan gyűjteményéből származnak.

Magyar katonák Máramarosszigeten. (forrás: Fortepan)

1940-ben a Magyar Királyi Honvédségben több kerékpáros zászlóalj is volt, melyek részt vettek az észak-erdélyi bevonulásban. Egy évvel később ezek az egységek is részt vettek a Gyorshadtest kötelékében a bolsevizmus elleni hadjáratban. (forrás: Fortepan)

Pihenő honvédek. (forrás: Fortepan)

Archívum

Horthy Miklós arcképével készülve a magyar csapatok bevonulására egy erdélyi faluban. (forrás: Fortepan)

A Károly-vonal egyik erődje Szatmárnémeti környékén. A terület átadásának békés úton történő rendezése miatt az erődrendszert soha nem használták éles körülmények között. (forrás: Fortepan/Varga Csaba dr.)

Vitéz dálnoki Miklós Béla altábornagy (ülve), ekkor a Gyorshadtest parancsnoka, mögötte Lengyel Béla ezredes a bevonulás idején, a Szatmár vármegyei Erdőszádánál. (forrás: Fortepan/Varga Csaba dr.)

Katonai menetoszlop Erdélyben. (forrás: Fortepan/Varga Csaba dr.)

Toldi harckocsik Szászrégenben. (forrás: Fortepan/Varga Csaba dr.)

Népviseletbe öltözött lányok várják a magyar csapatokat Szászrégenben. (forrás: Fortepan/Varga Csaba dr.)

Magyar katonák Ratosnyán. (forrás: Fortepan/Varga Csaba dr.)

A román lakosság rendszerint tartózkodóan fogadta a bevonuló magyar csapatokat, a bécsi döntést országcsonkításnak tekintve. Feldíszített, de kihalt utca a román többségű Naszódon. (forrás: Fortepan)

Archívum

A szász lakosság leginkább örömmel viszonyult a területi változáshoz, a magyar csapatok bevonulásakor a Nagynémet Birodalmat is éltették. Horogkeresztes karszalag és karlendítés a Beszterce-Naszód megyei Csépánon. (forrás: Fortepan)

Nemzetiszocialista karlendítés Besztercén. (forrás: Fortepan)

Magyar katonák vonulnak keresztül a Beszterce-Naszód megyei Tekén. (forrás: Fortepan/Kókány Jenő)

Székelykapu és országzászló Marosvásárhelyen. (forrás: Fortepan/Kókány Jenő)

Gyergyószentmiklós a magyar bevonulás idején. (forrás: Fortepan)

A feldíszített városháza Sepsiszentgyörgyön. (forrás: Fortepan/Hajdu Fedő Károly)

Bár a magyar honvédek szeptember 12-én elérték a visszaítélt terület legkeletibb települését, Sósmezőt, a bevonulást néhány nagyobb városban ünnepélyes keretek között megismételték Horthy kormányzó és a magyar kormány jelenlétében. Így került sor szeptember 15-én a kolozsvári díszfelvonulásra (a képen), majd egy nappal később Marosvásárhelyen is. (forrás: Fortepan)

Hírek

Kövess minket -on és -en!

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

Az Árpád-vonalban estem fogságba 1944 novemberében. Az elszállítási útvonal: Mikulics, Nedvorna, Samburg. Az utóbbi helyen lehettünk már 20-25 ezren. A halottakat hajnalonként két tevehúzta kocsival szállították ki a táborból.

Rádióból hallgattuk a tárgyalást Salzburgban. Élénk figyelemmel kísértük a készülék minden budapesti adását ebben az időben.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

Egy aktív életmód- és önvédelmihálózat az edzés és testvériség szellemében ismerteti meg az amerikai tinédzsereket a nemzetiszocialista, fajvédő ideológiával. 

A brennbergbányai fogságba esés után (1945. április 1.) Focsanin keresztül nyáron érkeztünk a Középső-Ural vidékére. Két hónapon át mintegy négyszázan sátortáborba kerültünk erdőirtásra, vasúti töltés építésére.

A német Tigris harckocsi minden bizonnyal a második világháború leghíresebb és legfélelmetesebb harckocsija volt.

A Krummlauf, azaz a kanyar puska a németek kreatív ötlete egy hajlított csövű eszköz volt, amelyet egy MP-44-es puska végére rögzítettek, hogy a katonák átlőhessenek akadályokat anélkül, hogy kitették volna magukat a viszonzott tűznek.

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

Bűnösnek mondott ki a bíróság egy szélsőjobboldali nézeteket valló fiatal fehér patrióta férfit „terrorcselekmény előkészítésének” vádjában Nagy-Britanniában.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

Madison Grant A nagy faj elmúlása című művében (amelyet Adolf Hitler a bibliájának nevezett) az Észak-Amerikát gyarmatosító és az Egyesült Államokat megalapító angolszász-északi fajok más alsóbbrendű, de szaporább fajokkal szemben történő fokozatos demográfiai háttérbe szorulása miatt sajnálkozik, amelynek eredményeként az USA megszűnik fehér nemzetként létezni, és a helyét egy fajilag megosztott ország fogja elfoglalni egykori önmaga karikatúrájaként.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Az alábbiak a „Das Schwarze Korps”-nak, az SS hivatalos újságjának egyik 1936-os számából kerültek lefordításra.

Toma András 53 évet töltött elfeledve messzi orosz földön egy elmegyógyintézetben, és az utolsó magyar hadifogolyként térhetett haza.

A wewelsburgi kastély, amely egykor az SS vallási szentélye volt, 1945 óta őrzi titokzatos múltját.

Rájöttem, hogy egy próféta veszett el bennem – de szerencsére meglett. A frankisztáni permanens arabjárás (vö. tatárjárás) legutóbbi menetével kapcsolatos eszmefuttatásomat azzal zártam, hogy a rezsim egyik válasza a történtekre az lesz, hogy további fehér adópénzekkel igyekszik majd betömni az országra szabadított Mohamedek és Fatimák millióinak egyre mohóbb száját. És mit ad Allah, igazam lett.

A Felvidékre vezényelték alakulatomat (151. gépvontatású tüzérosztály) 1945 márciusában. Március utolsó napjaitól megszűnt lőszerutánpótlásunk.

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.

Az első világháborút lezáró, 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés Sopront és környékét a későbbi Burgenlanddal együtt Ausztriának ítélte.

Arra még nem volt példa a történelemben, hogy egy népet a saját vezetői akartak volna kiirtani vagy (Bertold Brechttől ihletetten) „lecserélni”. Nyugat-Európában most éppen ez történik.

Habár keveset tudunk Mátyás király híres édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek az életéről, azt bizonyosan kijelenthetjük, hogy erős és talpraesett asszony volt. Férje távollétében az ország legnagyobb méretű uradalmát igazgatta, de Hunyadi halálát követően politikai érzékéről is számot adhatott.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

A hadosztály felállításának előzményei 1944. július végig nyúlnak vissza, amikorra az 1944. április 14-én kötött német-magyar államközi egyezmény alapján Bácska területéről jelentősebb létszámú népi németet hívtak be a Waffen-SS-be.

Németországban nagyon sokan gondolják, hogy az 1923-as hiperinfláció jelentősen hozzájárult a nemzetiszocialista párt felemelkedéséhez.