Elin Krantz: A négerimádó bevándorlási aktivista, akit egy afrikai bevándorló erőszakolt halálra

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

Kongó után Svédországban követik el a legtöbb nemi erőszakot a világon.

A Svéd Bűnmegelőzési Tanács (Brottsförebyggande radet vagy BRA) szerint a megtorlástól való félelem miatt az áldozatok alig 5-10 százaléka tesz feljelentést a rendőrségen. Svédországban évente 60 ezer (!) nemi erőszakot követnek el, vagyis ötezret havonta, kb. 165-öt naponta - hússzor többet, mint a többi európai országban. 2009 és 2010 között 12 százalékkal növekedett a nemi erőszakok száma.

 Az Emberi Jogi Szolgálat felfedi, hogy a csoportosan elkövetett nemi erőszakok száma 1995 és 2006 között 377 százalékkal nőtt, a közterületen elkövetett erőszakos közösülések száma pedig 1975 és 2007 között megháromszorozódott.

Archívum

És hogy mindennek mi az oka? A meglehetősen "halvérű" hírben álló svéd férfiak valójában ilyen vérmesek lennének? Szó sincs róla. Az európai kontinensen (Franciaországgal holtversenyben) Svédország szenvedte el a legnagyobb mértékű harmadik világbeli, muzulmán bevándorlást, olyannyira, hogy például Malmö lakosságának egyharmada muzulmán, a svéd lakosság médiatikus agymosása viszont olyan mértékű, hogy ellenállás szinte nem tapasztalható a bevándorlással szemben, sőt.

Elin Krantz svéd antirasszista aktivista tagja volt a "We like diversity" (Szeretjük a különbözőséget) internetes közösségnek és egy etnikai keveredést hirdető videóklipben is szerepelt, amely felvételén egy afrikai négerrel való nemi aktus közben a svéd himnuszt énekelte. Egy este azután alkalma volt stúdión kívül, testközelből is a szenvedélyének hódolni, miután a diszkóból hazafelé a villamoson összeakadt az egyik valóban "különböző" barátjával, egy bizonyos Ephrem Yohannesszel, Afrikából. Íme, "baráti találkozójuk" eredménye:

A források szerint a svédországi bűncselekmények 75-85 százalékát afrikai muzulmán bevándorlók követik el. A nemi erőszakok elkövetői főleg algériai, líbiai, tunéziai és marokkói arabok és muzulmán vallású négerek, akik a nem lefátyolozott (tehát európai) nőket gyakorlatilag prostituáltnak és szabad prédának tekintik. Amint azt egyikük bevallotta: "jobb egy svéd nőt megerőszakolni, mint egy arabot, mert az előbbi utána segítséget kap, és őt korábban már mások is megdugták, miközben az arab lánynak problémája lesz a családjával, és az erőszak miatt szégyenbe kerül, holott fontos, hogy szűz legyen a házasságkötéséig."

Persze Svédországban senki sem tesz közzé etnikai statisztikákat, és még kevésbé tartja számon a bevándorláshoz kötődő bűnözést. A parttalan liberalizmus, az elpuhító jóléti rendszer és a svéd férfiakat "kiherélő" intézményesített feminizmus következtében ugyanis Svédország néhány évtized alatt Nyugat-Európa első muzulmán befolyású országává vált!

A svéd hatóságok pedig mindenáron igyekeznek elrejteni a bűnözők faji identitását, és a multikulturalizmus és a "békés egymás mellett élés" nevében - börtönbüntetés terhe mellett - tilos negatívan beszélni a színes bőrű bevándorlásról és az iszlámról.

Fókusz

Az eredmény magáért beszél.

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

Kitiltotta a fehéreket az ünnepi vacsoráról a húzott szemű bostoni polgármester, de szerinte ez nem rasszizmus és nem is diszkrimináció.

A bolsevik Vörös Hadsereg 1944 nyarán az egész keleti frontvonalon támadásba lendült. Északon Lengyelországban átkelt a Visztulán, de a Keleti-Kárpátokban az Árpád-vonalat nem tudta áttörni a magyar és német védők szívós ellenállása miatt.

Magyarország második világháborús történetének van egy apró, alig ismert, de egyben rendkívül érdekes fejezete: az egyéni fegyverténnyel ellenséges harckocsit megsemmisítő magyar honvédek termőfölddel való jutalmazása.

Hatéves börtönbüntetést szabott ki csütörtökön a stuttgarti tartományi felsőbíróság egy „szélsőjobboldali német terrorcsoport” vezetőjére.

Alig egy évszázad alatt a feminista nőknek sikerült tönkretenniük a népszaporulatot mindenhol a nyugati világban.

Jól emlékszem, 1945. január 19-e volt. Mi, gyerekek már feküdtünk szüleim Barcika alsói házában. Éjszaka két pulin zörgetett be, puskával a vállán: értem jöttek.

A szélsőliberális-zsidó Euronews azon örvendezik, hogy egy belgiumi flamand „szélsőjobboldali” aktivistát ítélt el a helyi bíróság, pusztán azért, mert gyakorolta a szólásszabadsághoz való jogát. Ez természetesen „jogállami” megoldásnak számít Brüsszelben.

Mint tüzér – aki megjárta a Don-kanyar poklát – 1944. november 4-én estem szovjet fogságba Dunaföldvárnál.

A világot reálisan figyelők körében több mint egy évszázadra nyúlik vissza a Judapest kifejezés, amely a nevéből adódóan Budapest elzsidósodásának gyors és jelentős mértékét hivatott kifejezni – ez az elzsidósodás már a 19. században is nagy méreteket öltött.

Hét évtizeddel a második világháború vége után még éltek emberek, akiknél hitelesebben senki sem tudta elmondani, mit tapasztalhatott egy civil a budai oldalon 1944-45 telén.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

Kilencvenesszeres életfogytiglant kapott egy amerikai fehér fajvédő aktivista, aki négy évvel ezelőtt színes bőrűekre kezdett lövöldözni egy mexikói határmenti bevásárlóközpontban.

1941. június 26-án három felségjel nélküli repülőgép bombázta a Magyarországhoz az első bécsi döntés után visszakerült Kassát. A máig tisztázatlan hátterű incidens után Magyarország belépett a második világháborúba.

Négy német állampolgáron ütött rajta az osztrák rendőrség, amint Adolf Hitler születésének évfordulóján fehér rózsát helyeztek el a Führer szülőházánál Nyugat-Ausztriában, írja a Guardian.

1941. június 22-én kezdődött meg a Barbarossa hadművelet, a Német Birodalom harca a Szovjetunió ellen. A német Wehrmacht három hadseregcsoportja indított támadást, kötelékükben a németekkel szövetséges országok katonai egységeivel és önkéntes alakulatokkal.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Európa politikai, gazdasági, vallási vezetői és médialakájaik évek óta azt szajkózzák népeiknek, hogy a migráció és a vele együtt járó lakosságcserés gyarmatosítást egyfajta fatalitás, és el kell viselnünk, mert „először is emberek vagyunk”.

„Németország küszöbön álló győzelme megteremti számunkra a lehetőséget - amely nézetem szerint kötelesség is - az európai zsidókérdés megoldására. A kívánatos megoldás: kitelepíteni a zsidókat Európából” – kezdte Franz Rademacher, a német külügy zsidóügyi osztályának vezetője helyettes államtitkárának, Martin Luthernek 1940. június 3-án elküldött memorandumát.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendôrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. október 5. napján, délelôtt 10 órakor.

Az Egy nő Berlinben (A Woman In Berlin) című film a német újságíró, Marta Hillers naplójából készült, és bemutatja mindazokat a borzalmakat, amelyeket a Vörös Hadsereg katonái követtek el a Harmadik Birodalom fővárosában 1945 áprilisában és májusában.

Nem szóltak a fanfárok és diszsortűz sem dördült. A moszkvai Vörös tér sötét és kihalt volt, amikor több mint nyolc évvel halála után végre örök nyugalomra helyezték Sztálint.

A németek az első világháború folyamán nem tudták elkerülni a kétfrontos háborút. Több mint húsz évvel később a Führernek egy merész tervre volt szüksége Franciaország térdre kényszerítésére.

1945. március 16-án kora délután megkezdődött a 3. Ukrán Front csapatainak és a 2. Ukrán Front részeinek úgynevezett "bécsi támadó hadművelete".

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

1945. január 21-ről 22-re virradó hajnalban a Budapest országúti Regent-ház fölrobbanásával bekövetkezett az ostromlott főváros egyik legtöbb polgári halálos áldozatot követelő tragédia.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

1945-től 1990-ig, kerek 45 éven át Magyarországnak a szovjet csapatok általi, 1944–1945-ös elfoglalását "felszabadítás" névvel illették az alsó-, közép- és felsőoktatásban.