Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Többször is bejárta a világsajtót annak a német nyugdíjasnak az ügye, akinek a házában egy Párduc tankot találtak, amit még 2015-ben fedeztek fel a 84 éves heikendorfi férfinél, de csak 2021-ben ítélték el érte.

Az idős férfira 14 hónap felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki és 250 ezer euro bírságot kell megfizetnie „illegális fegyvertartás” miatt. A büntetése kapcsán született cikkek nem nevezik meg az idős németet, ám nem nehéz kitalálni, kiről van szó. Klaus Dieter Flickről, aki az otthonában felhúzott atombunker mélyén tartotta a Párduc tankot, onnan a heikendorfi polgármester szerint egyszer, a hetvenes évek egyik kemény telén hozta csak fel, hogy eltakarítsa vele a környező utakról a havat.

Hangztos hírek lettek például abból, hogy a német katonáknak kilenc órájukba telt kipakolni a házból az ott felhalmozott fegyvereket és éles lőszereket. Mégsem az atombunker, a tank, vagy – amiről kevesebb szó esett a cikkekben – a robosztus Flak légvédelmi löveg volt a legérdekesebb tárgy, amit Flicknél találtak. A heikendorfi, magas kerítésekkel körbevett birtok kertjében egy óriási bronz szobor is állt. A kardot markoló meztelen alak Arno Breker alkotása, aki a Die Wehrmacht címet adta neki. A szobrot 1939-ben avatták fel a berlini Új Kancellária udvarán.

2015-ig úgy tudták, hogy a Die Wehrmacht számos más nemzetiszocialista relikviával és magával az épülettel együtt a bombázások martalékává vált az 1945-ös ostrom alatt.

Hitler Új Birodalmi Kancelláriájának egyik udvara (A Becsület Udvara) egy 1939-es fotón. Jobbra a Die Wehrmacht, balra pedig a Die Partei című szobrok láthatók. Arno Breker alkotásai

Ugyanezt a sorsot jegyezték fel a művészettörténészek az épület kert felőli bejáratának lépcsőjét díszítő két lóalaknak is. A Lépkedő Lovak című szobrokat Joseph Thorak készítette szintén bronzból. Arno Brekerrel ők ketten voltak a nemzetiszocialista korszak kedvelt szobrászai. Míg a korábban szerteágazó német avantgárdra bevezették a „degenerált művészet” kifejezést és a zsidókat eltiltották, elüldözték az országból, addig a hagyományos formákat és monumentális méreteket használó Breker és Thorak Hitler támogatását élvezték. Alkotásaik szerte feltűntek Németországban, ahol az árja tökeletességet hirdették.

Az egyik Joseph Thorak a Lépkedő Lovak című páros szobrából szintén 1939-ben

Athur Brand egy holland műkincsnyomozó. Ellopott vagy elveszettnek hitt műalkotásokat kutat fel. 2014-ben egy, az illegális műkincs-kereskedelemben járatos ismerőse mutatott egy képet a lovakról azzal, hogy valaki áruba bocsátotta őket a feketepiacon. A képek színesek voltak, egészen biztos, hogy jóval a második világháború után készültek. Brand kételkedett a hitelességükben, hisz emlékezett rá, hogy ezeket a szobrokat elpusztította a háború. Az informátora ekkor megmutatta neki az utolsó ismert felvételt Adolf Hitlerről. A jól ismert jelenetben a Führer gyerekkatonákat fogad a kancellária udvarán.

A filmen jól látszik az a lépcső, amelyet Thorak lovai díszítettek, ám a szobrok nincsenek a helyükön. Ezzel indul Brand nyomozása, amelyet a magyarul is olvasható Hitler Lovai című könyvében írt meg.

Ott nem egy katonának kéne állnia, hanem az egyik lószobornak

Első lépésként kiderítette, hogy a kancellária szobrait a szövetséges bombázások kezdetekor Hitler elszállíttatta Wriezenbe, a szobrász Arno Breker műhelyébe. Ott érte őket a háború vége. Néhány monumentális szobrot aztán az országban berendezkedő szovjetek elvittek az Eberswaldeban kiépített laktanyájukba. A hetvenes évektől aztán rájöttek, hogy a hitleri Németország relikviáinak komoly piaca van nyugati szélsőjobboldali körökben. A Stasi – Moszkva hozzájárulásával – külön egységet tartott fenn, aminek az volt a feladata, hogy leszervezze ezeket az üzleteket, ezzel is növelve az egyre inkább szűkölködő Kelet-Németország bevételeit. A szovjet laktanyában tárolt Breker és Thorak szobrokkal is ez történhetett, mert 1988-ban nyomuk veszett onnan, míg el nem ért Brandhoz a feketepiaci hirdetés.

Erre egy fiktív texasi olajmágnás megbízottjaként be is jelentkezett. Megpróbálta elhitetni a hirdetőkkel, hogy a Dallas című sorozat Jockey-járól mintázott, elképzelt alak meg szeretné vásárolni a lovakat. A munkájába bevonta a Spiegel egyik újságíróját és a szövetségi rendőrség műkincsekre szakosodott egyik nyomozóját is. Utóbbinak volt már információja Hitler lovairól, hisz Branddal párhuzamosan egy másik műkincs-kereskedelemben járatos nő, Traude Sauer is jelezte a hatóságoknak, hogy valaki ezekkel a tárgyakkal akar pénzhez jutni.

2015-ben találták meg a Lépkedő Lovakat, amelyekről azt hitték, elvesztek 1945-ben

A lovakhoz végül a Sauer-vonal vezetett el. Egy Rainer Wolf nevű üzletember csarnokjában találták meg őket Bad Dürkheimban. Ő is tagja volt annak a német szélsőjobbhoz köthető csoportnak, akik a relikviák kereskedésével foglalkoztak csakúgy, mint Klaus Dieter Flick. Hozzá, Heikendorfba Brand nyomozása miatt jutottak el, a holland detektív pillantotta meg egy fára felmászva a kerítés mögött Arno Breker szobrát, a Die Wehrmachtot. Hitler lovai is álltak egykor ezen az udvaron - tudták meg később magától Flicktől a nyomozók. Korábban ugyanis egy tartozás biztosítékaként Wolf szétdarabolva elvitte őket hozzá, míg meg nem adta a pénzt.

A műkincsnyomozás mellékszála tehát az a fegyverarzenál, ami miatt elítélték a 84 éves Flicket. A tank a bíróság döntésének értelmében az államé. A szobrok ügyét is épp így zárták le. A The Art Newspaper számolt be arról, hogy a német állam egy, a nyilvánosság előtt nem részletezett egyezséget kötött a gyűjtőkkel arról, hogy a szobrok egy múzeumba kerülnek.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. október 15-én 15 óra 30 perckor.

A biztonsági erők több száz fegyvert, valamint horogkeresztes zászlókat és kellékeket foglaltak le Ausztriában hazafias motorosokhoz köthető ingatlanokban.

Bajtársaink, a RED Angers (Rassemblement des Étudiants de Droite - Jobboldali Diákgyűlés) klubházában házkutatást tartott a rendőrség, most pedig több tag előzetes letartóztatásba helyezése mellett döntöttek – írja a Nacionalista Zóna Telegram csatornája.

„A gyanúsított bizonyíthatóan neonáci ideológiát, antiszemitizmust terjesztett, korábbi lövöldözők tetteit dicsőítette, és egyértelműen az ő példájuk utánzásának vágyát és szándékát mutatta” – állítja az FBI.

A második világháború magyarországi hadszínterén folytatott végső küzdelmek közül a Vértes hegység területén vívott harcok magyar szempontból jelentős haditetteknek számítottak.

1945. május 9-én kényszerítették térdre a Szövetségesek a Nagynémet Birodalmat, azonban arról nem szokás beszélni, mi mindennel járt ez a győzelem.

Gyászhírek és gyásztáviratok a gyászkeretes újságokban, sírva dolgozó munkásnők a hangulatjelentésekben, és az időjárás-jelentést is kiszorító rádióközvetítések.

Egy fehér nacionalista szervezet vezetője köztéri matricákkal, valamint Adolf Hitler és a Nagynémet Birodalom plakátjival az otthonában is faji gyűlöletet szított – közölte a brit koronabíróság.

Magyarország második világháborús történetének van egy apró, alig ismert, de egyben rendkívül érdekes fejezete: az egyéni fegyverténnyel ellenséges harckocsit megsemmisítő magyar honvédek termőfölddel való jutalmazása.

Kevesen tudják, ki az az olasz, akit közel egy éve tartanak fogva egy magyar börtönben azzal a váddal, hogy 2023-ban antifasiszta támadásokban vett részt a magyar fővárosban – írta meg az olasz il Giornale nyomán a Magyar Nemzet.

Neobolsevik Amerikában a fehéreket – konkrétan a heteroszexuális fehér férfiakat – hibáztatni az elképzelhető összes társadalmi gondért, bajért, bánatért valósággal nemzeti sportnak számít, amely a feketék és az etnomazochista fehérek körében hovatovább népszerűbb még a kosárlabdánál is.

Az tény, hogy november 4-én hajnalban a szovjet csapatok ismét rátörtek Budapestre, Nagy Imre a Jugoszláv nagykövetségre menekült. Az viszont egyáltalán nem igaz, hogy ezen a napon leverték volna a szabadságharcot. Sőt.

Tizenhárom, „szélsőjobboldali mozgalmakhoz tartozó” embert letartóztattak vasárnapra virradóra Párizsban, miközben horogkereszteket festettek a földre a 17. kerületben – közölték a helyi francia hatóságok.

Joe Biden amerikai elnök megemlékezett az 1921-es tulsai pogromról, amelyet manapság az ország „rasszista történelmének szégyenfoltjaként” tartanak számon, pedig csak fehér emberek gyakorolták az önvédelemhez való jogukat.

Április negyedike, vagy ahogyan az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra kánonjában szerepelt, a felszabadulás, nem csak a pártállam piros betűs ünnepének, hanem négy évtizeden át a rendszer legfontosabb legitimációs pontjának számított, és nem véletlenül.